Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 22/1-4. (Budapest, 1899)

1. szám

e ADATOK A MARCGRAVIACEAE ÉS AZ AROIDEAE ISMERETÉHEZ. Az assimilationalis rendszer szorosabb értelemben vett assimilationalis rétegének, tehát a palissadparenchymának sejtjei meglehetősen lazán függnek össze egymással, vaskosak ; a tömötten kifejlődött szivacsparenchyínával szemben hattérbe szorulnak. A Marcgraviaceae leveleiben rapliidokon kívül más kristályokat nem observáltam; a Monstera acuminata-néÁ ellenben buzogány fej-kristálycsoportok is előfordulnak. II. A Marcgraviaceae jellemzésére több sajátosságot az orthotrop hajtás levélszerkezetében találhatunk. A bőrszövet cuticulája meglehetősen vastag s minden kitüremlés nélkül egyenletesen, sima rétegként borítja a bőrszövet egyenesfalú s polygonalis sejtjeit. Tricliomképletek nem képződnek. A bőrszövet sejtjeinek magassága változó s nagysága nem mindig attól függ, hogy képződött-e hypodermalis víztartó-szövet vagy sem (Marcgravia umbellata, M. rectiflora.) ; sőt az utóbbi esetben még feltűnően alacsonyak is lehetnek a bőrszövet sejtjei (M. Sintenisii). Typusosan fejlett hypodermalis viztartó-szövetet (Wassergewebe) képezhet vagy mind a két bőrszövet (M. polyantha, M. coriacea) vagy csak a felső (M. umbellata, M. rectiflora) ; vagy egyáltalában elmarad (M. Sintenisii, Norantea brasiliensis, Ruyschia clusiaefolia). A Ruyschia-nál pl. elnyálkásodott, nagy s kerekded sejtek pótolják a víztartó hypodermalis sejtréteg hiányát. Az assimilationalis rendszer jjalissadrétege egy (M. rectiflora, Norantea brasiliensis, Ruyschia clusiaefolia), vagy két sejtsorból áll (M. Sintenisii, M. polyantha, M. coriacea, M. umbellata); egyébként a tömött szivacsparenchymával szemben a bőrnemű levelek mesophvlljében is háttérbe szorul. A mesophyllben előforduló s myceliumszerűleg elágazó tagolt (tejes?) csövek a Marcgravia recti

ßora-t fajilag jellemezhetik olyanformán, mint az «epidermis mucigera» pl. a Ruyschia clusiaefolia-1. Légzőnyilások általában az alsó bőrszövettel kapcsolatosan fordulnak elő; szerkezete jellemző, a mennyiben cuticularis léczvastagodásai gyakran eisodialis udvart (Ruyschia), vagy pedig eisodialis és opisthialis udvart is képeznek (Marcgravia). Az eisodialis nyílást záró léczek vagy vízszintes irányba helyezkedő (Ruyschia, Tab. III, fig. I 1c), vagy pedig egy kúpos ékezet / \ módjára záruló billentyűként működnek (Marcgravia.„ Tab. IV, fig. 12c). A cuticularis léczek megvastagodása még a Ruyschia-nál a legfeltűnőbb, sőt faji (lehet: generikus) jellegű, inert az egész apparatus (felülről nézve) köröskörül egyszélességű gyűrűvel van körülvéve. Ismeretes, hogy az assimilationalis rendszerben előforduló astrosclereidek a Marcgraviaceae-t a Theaceae-xe 1 hozza rokonsági kapcsolatba: ez utóbbi növénycsalád ú. 11. Pellicicreae csoportja voltaképen átmenetet is Tei-mé$zetrajzi Füzetek. XXII. köt. '