Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 16/1-4. (Budapest, 1893)

1-2. szám

nek megtartása mellett feladták tulajdonképeni működési körüket, az ivarszerv szolgálatába léptek, s mint kocsány-mirigyek a peték függesztésére szolgáló kocsányok kiválasztására vállalkoztak. E feltevés valószínűségét támogatja a kocsánymirigyek s ezekkel kapcsolatban az ivarnyilás fekvése is. A Rotatoriák lába és láb- vagy ragasztó-mirigyei ugyanis tudvalevőleg mindig az alfelnyilás alatt feküsznek a hasoldalon, vagy az utóbbiak egyes esetekben, mint például a Discopus synaptae-nÁl, az alfelnyilás körül csoportosultak (21), s ime a Cypridicola parasitica ivarnyilása s illetőleg kocsánymirigyei is az alfelnyilás alatt a hasoldalon feküsznek. A kocsánymirigyeknek az előbbiekben tárgyalt működési körén kívül azonban én hajlandó vagyok még egy másikat is feltételezni ; nevezetesen a külvilágba jutott és ébrényfejlődésnek indult peték táplálását is. E feltevésem támogatását én a kocsányok szerkezetében keresem és találom. A kocsányok ugyanis minden esetben az ivarnyilásból és az ivarnyilásról erednek, hengeres csövek és belsejük protoplasmaticus, alig észrevehetőn szemcsézett anyaggal teltek. Ennek tulajdonítom én azt, hogy pikrokarminnal való festéskor a kocsányok élénken színeződnek, holott ha nem lennének üregesek, protoplasmatikus anyagot nem tartalmaznának, hanem tömör cuticula anyagitól állanának, nem lenne szabad festődniök, miután tudvalevőleg a cuticula anyag nem színeződik. Es hogy a kocsányok csakugyan csövek, mutatja az a körülmény is, hogy átmetszeti képük kettős körvonalú átlátszó gyürtivonal, a mi ellenkező esetben nem lenne látható. Ha aztán eme ténykörülményt bizonyító erejűnek fogadjuk el, akkor a kocsánymirigyek két különböző csoportjának egymástól eltérő működési kört lehet és kell feltételeznünk. Az ivarnyilás közvetetlen közelében sorakozó tizenkét rövid tömlősmirigyet én ugyanis a kocsány és a pete külső burkának elválasztóiul tekintem, míg ellenben a többsoros nagyobb tömlőmirigyek felfogásom szerint a fejlődő embrió táplálására szolgáló s a kocsányok csövén át ki s illetőleg az embrióhoz jutó protoplasmatikus váladékot szolgáltatnak. Igaz ugyan, hogy a Rotatoriák osztályában a Cypridicola parasitica e tekintetben páratlanul állana, a mi feltevésem ellen felhozható argumentum lehetne, de nem áll aztán páratlanul más állatosztályok mellett, mert például a Cladocera rákok között a Moina fajoknál, a WEISMANN vizsgálatai után szintén ismerünk egy oly mirigyes szervet, a mely a fejlődő embrió táplálására szolgáló váladékot nyújt. I)e feltevésem valószínűsége mellett szól az a körülmény is, hogy a még nem barázdálódott, vagy pedig az embrió fejlődésének korábbi stádiumain lévő peték mindig kisebbek, mint az embrió fejlődésének későbbi stádiumain lévők. A női ivarnyilás, mint azt már röviden fentebb is jeleztem, a test hátsó végének közelében a hasoldalon nyílik s csupán a peték kiürítésére szolgál. Egyszerű kerek nyilas ez, melynek szabad szegélyét vastag cuticula gyűrű övedzi. A nyilas különben nem egyszerű, fölületesen fekvő rés, hanem