Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 16/1-4. (Budapest, 1893)

1-2. szám

sejtek bizonyára nem lehetnek egyebek egysejtű mirigyeknél, de hogy mily élettani működést végeznek, azt eldönteni nem tudom. Helyzetüknél fogva azonban valószínűnek tartom azt, hogy homológok, sőt talán analógok is a Philodinidae család fajainál az alfelnyilás közelében fekvő, úgynevezett ragasztó mirigyekkel, jól lehet működésük ez esetben problematicus, annyival is inkább, miután a Rotatoriák ragasztó mirigyeivel teljesen homolog és analog mirigyek a Cypridicola parasiticánál a női ivarszerv szolgálatába állottak, mint azt a női ivarszerv tárgyalásánál az alábbiakban látni fogjuk. f) A női ivarszerv. A Cypridicola parasitica legérdekesebb s legjellemzőbb szerve a női ivarszerv, a maga járulékos részeivel s e tekintetben a míg egyfelől nagyon hasonlít a többi Rotatoria-fajok nagy részéhez, másfelől azonban valamennyi eddig ismert fajtól elüt. A női ivarszerv a hasoldalon a bélcsatorna alatt fekszik, mint általában azoknál a fajoknál, melyeket PLATE L. (14.) előbb a Ducti fera»-nak, később pedig «Monogononta»-knak nevezett s a melyek közé a Philodinidae- és Seisonidae-család fajainak kivételével az összes többi Rotatoriafajok tartoznak. A Cypridicola parasitica női ivarszervén különben megkülönböztethetjük a csirafészket, a tápláló széket, a petevezetéket, &, kocsánymirigyeket s a női ivarnyilást. A csirafészek a test középvonalában fekszik, egyszerű kis korong telve apró csirahólyagocskákkal, de a tápláló petefészektől élesen elkülönülve nincsen, s annak jóformán csak kiegészítő része gyanánt tűnik fel. (1. tábla, 5. ábra. c.) Tartalma egymás mellett tömötten álló csirahólyag, a melyeknek belsejében jól megkülönböztethető csirafolt van. A csirafoltok belsejét két-három kisebb, világos foltocska tölti ki. (1. tábla, G. ábra.) A tápláló petefészek az egész női ivarszervnek legterjedelmesebb része s a bélcsatorna alatt a test közepén foglal helyet a test egyik oldalától a másikig terjedve ki. Egyik része azon esetben, ha egy pete már fejlődésnek indult, rendesen a jobboldali, a Rotatoriák-m jellemző szürkés plasmával van telve, a melyben elszórtan 8—14 nagy csirahólyagot találunk. A másik része, illetőleg a baloldali, a fejlődő pete elfogadására szolgáló petetartó szerepét játsza s ebben fejlődik ki és pihen a pete a kiüríttetésig. Akkor, ha fejlődésnek még egy pete sem indult, a tápláló petefészek egész tömege egyneműnek látszik, azzal a különbséggel azonban, hogy baloldali része ritkábban szemcsézett s alig 2—3 csirahólyagot tartalmaz. (1. tábla, 2., 9. ábra.) A petevezeték a tápláló petefészek alapjánál indul ki, még pedig a test középvonalában s egyenes irányban haladva lefelé, ívesen hajlik az ivarnyiláshpz. Tulajdonképen nem egyéb, mint az egész petefészket körülzáró