Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 15/1-4. (Budapest, 1892)

1-2. szám

39 véget. Ezen időn túl a vándorlás megfordított irányban, azaz a mélyebb rétegekből a föliilet felé irányúi és esti 8 órakor ér véget. De a nyílt tükröt lakó nem valamennyi faj és az egyes fajoknak nem összes egyénei végezik e vándorlást egyenlő mértékben s illetőleg ugyanazon mélységig s ez az oka annak, liogy a felülettől 2 méter mélységig, sőt esetleg nagyobb mélységekig is a víz minden rétegében s a nap minden szakában találunk állatokat. A különböző állatcsoportok és fajok főtömege azonban csupán bizonyos mélységekig ereszkedik le és bizonyos magasságig emelkedik fel, a mi természetesen nem zárja ki azt, hogy a fölület és az illető állatcsoport nagy fajtömegének vándorlási véghatára között fekvő minden vízrétegében ne maradnának vissza kisebb-nagyobb számú egyének, vagy ne ereszkednének le a mélyebben fekvő vízrétegekbe is. Altalános szabályként különben kimondhatjuk azt, hogy a Protozoák és Rotatoriák főtömege csupán 1 méter mélységig, a Crustaceáké pedig 2 méter mélységig ereszkedik le. A fölfelé vándorlás közben ellenben a Protozoák és Rotatoriák főtömege egészen a fölületre, a Crustaceáké pedig csupán Va méter mélységig emelkedik föl. A fajok vándorútjának mekkorasága különben szoros kapcsolatban áll úszásképességükkel. Minél jobb úszó az illető faj, annál mélyebben ereszkedik le. Ez az oka aztán annak, hogy egyes fajok miért maradoznak el a rokon fajok főtömegétől. A Rotatoriák közül például a kitartóbb úszó Asplanchnák az 1 méter mélységbe tömegesen ereszkednek le, a gyengébb úszó Brachionusok már útközben elmaradoznak, számuk megapad, míg ellenben az Asplanchnák-nál is jobb úszó Triarthrák még az 1 méter mélységen alul is leereszkednek. Ugyan ilyen esetet találunk a Crustaceák között is. Mig ugyanis a kitűnő úszó Cyclopsok, Ceriodaphniák, Daphniák és Sidák tömegesen 2 méter mélységig ereszkednek le, addig a gyenge Moinák 1 és 1 Va méter mélységben már elmaradoznak. Nem lett volna érdektelen ez irányú vizsgálataimat az éj folyamára is kiterjesztenem, de körülményeim erre vonatkozólag nem voltak elég alkalmasak. AZ I. TÁBLA MAGYABÁZATA. 1. ábra. Difflugia urccolnta var. olla LEIDY tokja. BEICH. I/4-. Difflugia acuminata var. furcata n. v. « « « Difflugia acuminata var. duplicata n.v. « « <• Ceratium hirundinella M. 0. FK. váza BFICH 1/7. a katonai tóból. « « var. quadricornis n. v. vázai BEICH. 1/7. a katonai tóból. Tintinnopsis Entzii n. sp. tokja. BEICH. IY/7. a mezó'zálii tóból. Tintinnopsis ovális n. sp. « « « « « « Tintinnopsis cylindrica n. sp. « « « « « « Tintinnopsis fusiformis n. sp. « « « « « « 1. ábra. 2. ( 3. « 4. « 5—7. « 8. « 9. < 10. « 11. «