Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 15/1-4. (Budapest, 1892)

1-2. szám

40 ÚJ SÁRGA VIRÁGÚ CENTAUREÁINK. (CENTAUREAE FLAVIFLORAE NOVAE.) Änctore GABRIELE de PERLAKT, Budapestinensi. A Centaurea-genus számos faja közül honunk flórájában a sárgavirágúak meglehetős csekély számban vannak képviselve; ezek inkább keleti és délvidéki növények. Annyival inkább érdekes, hogy rövid néhány év alatt (1889—1891) alkalmam volt floristikai tekintetben egy már igen pontosan ismert hazai területen, Budapest környékén, három sárga búzavirágnak, a Centaurea Orientalis L., C. Ludovici BORBÁS és a C. Perlakyana BORBÁS megtelepedését konstatálni. Ezekről szól az alábbi közlés. A nevezett búzavirágfajok elseje a nyolczvanas évek végén jelentkezett flóránkban s 1889. júl. 19-én gyűjtöttem először fővárosunk alatt az összekötő vasútnak a ferenczvárosi állomástól nem messze eső töltésén, a hol elég bőven nő és dúsan is virágzik, bár a kasza nem szokta kimélni. Kétségtelen, hog}

7 csak néhány éve költözött be hozzánk, mert e helyet a botanikusok a két utóbbi évtizedben gyakran látogatták, de a C. Orientalis-1 nem említik. A magyar főváros vidékét körülhálózó vasutak flóránk történetét befolyásolják. Mert míg a vonalak kiépítése a területnek növényzetéből többnyire megkövetel bizonyos számú áldozatot, addig a megnyílt közlekedés másrészt távol vidékekről hoz új növényeket. A C. Orientális is valószínűen így került hozzánk. Termőhelye legalább azt engedi gyaníttatni, hogy a vasúti kocsirakományokból kiszóródott magvakkal együtt jutott az összekötő vasút töltésére, valamint egyéb idegenföldi jövevények is,* melyek közül azonban állandóan vajmi kevesen telepedtek meg, mert egyrészt az új hazában esetenként nem tudták föllelni azon kedvező életviszonyokat, melyeket eredeti hazájuk nyújtott nekik, másrészt a kulturának mind szélesebb körben való terjeszkedése, vagyis a soha sem szünetelő átalakítások bolygatták őket is. Az említett vasúttöltés a C. Orientális termőhelye közelében egy mocsarat («Sertésállások») vág keresztül, hol azelőtt Crypsis aculeata is termett; e mocsárnak egy része már évekkel ezelőtt teljesen kiszáradt s helyén kopár legelő van, más része ellenben máig is sűrű nádas. * BORBÁS V. Az összekötő vasút és Budapest flórája. Természettud. Közi. 1878. p. 400—1,