Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 13/1-4. (Budapest, 1890)

1. szám

nemcsak hogy eltörpül, hanem egész idegenszerű kinézést is nyer. A virágok rendesek, sőt gyümölcsöt is érlel. Drechselháuschen-en a Tátrában. SCORSONERA austriaca W. Aulax scorsonerœ Gir. Lipótmező, Sashegy. SEMPERVIVUM soboliferum Sims. —* Szárgubacs. A szár rendkívül megrövidült s mintegy 15 mm. hosszú és 5 mm. vastagságú, hengeres, a levélrózsa által fedett gubacscsá alakult át. Ezen rövidke szár négy ágra (4 cm. h.) oszlik, melyek alul hengeres alakúak, fent pedig, a hol a rendellenes virágzatban oszlanak szét, ellaposodnak és kiszélesednek. Az egész növény törpe (10 cm.) és kivéve a virágait, eltorzult. Az egész deformatio sok tekintetben emlékeztet a fentebb leírt Saxifraga Aizoon Jaq. eltorzulására. Egyetlen egy példányt gyűjtöttem az Aggteleki-barlang környékén. SESELT L. Phytoptus. Elzöldülés. Sashegy (S. osseum Cr.), Drevenyik (*S. leucospermum W. K.). [FR. LÖW, V. z. b. G. 1881. p. 0. és 1886. p. 30.. SILÈNE L. Sybines gallicolus Gir. S. Otites, nutans és dichotoma szárain gyakori. SINAPIS arvensis L. * Coleoptera. Szárgubacs. A szár, de különösen az ágak, rendellenesen megvastagodnak, mely utóbbiak még dús serteszőrözettel is vannak fedve. Zugliget. *Psylla ? Levélhólyagok szőrözet nélkül ; hasonlóan a Ps. Aegopodii-hez. Zugliget. SISYMBRIUM Columnar L. * Phytoptus. Levél- és virágeltorzulás. A sűrű, finom hájazattál ellátott levelgubacsok a levélszélnek, esetleg a metszeteknek kisebb-nagyobb mérvű behajlásaiból s helyenkénti megvastagodásból állanak. Ilyen képződésü levél általában csak kevés van az egyes példányokon és leginkább az eltorzult virágzat közelében fordulnak elő ritkábban a szár alsóbb részein is. Nagyobb mérvű azonban az elváltozás a virágzaton, mely egy szabálytalan, szőrös-bolyhos csomóvá tömörül, a melyből csak itt-ott nyúlik ki egy-egy ép virág. A legtöbb virág bimbó állapotban marad, vagy elzöldül, erősen gyapjasodik, a virágzat közti elváltozott gyapjas leve-