Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 13/1-4. (Budapest, 1890)
1. szám
lekkel együtt, a tengely megrövidülése folytán, egy többé-kevésbbé gömbölyded tömeggé torlódik össze. Homokos pusztáinkon helyenként elég bőven. Budapest. SORBUS L. Phytoptus. Levélhimlők. .8. Aria Cr. és S. torminalis L. gyakori; S. domestica L. Bazin vidékén (Pozsony-m.). Aphis (Mysus) Sorbi Kaltb. Zugliget (S. torminalis L.). SPIRAEA Ulmaria L. Cecidomyia ulmariœ Br. Dobsinai-Jégbarlang. STACHYS recta L. Cecidomyia sp. FBAUENFELD, V. z. b. G. 1866, p. 555. Bakos, Farkasvölgy. TEUCBIUM L. *Laccometopus teucrii Hst. Hólyagosan felfúvódott párta. Csiki-hegyen Buda alatt. (T. montanum L.) Phytoptus (Bevolutaria) chamœdrys Vall. T. chamœdrys L. levelein gyakran. THALICTRUM collinum Wallr. *Phytoptus. Levél-deformatió. Az eltorzulás néha az egész levélre, máskor csak egyes metszeteire terjed ki. A megtámadott részek kicsinyek maradnak ; a levélkék azonkívül ránczosak- és fodrosakká válnak s gyakrabban egy csomóba halmozódnak össze. Ó-budai hegyeken. THESIUM Linophyllum L. Phytoptus. Elzöldülés. (Löw, 1881. p. 7.) Sashegy. THLASPI perfoliatum L. —* Szárgubacs. Gömbölyded, 5—6 mm. nagyságú gubacsok a száron. Monori erdő. THYMUS humifusus Bernh. Phytoptus (Calycopthora) Sorpylli Am. Csepelsziget, Háromhatár-hegy. TILIA L. Erineum. nervale Kunze. l J ozsony mellett a Zerge-heg^yen és Szepes-Olaszi (Kalchbrenner) [T. ulmifolia Scop.j. Erineum tiliaceum Pers. Közönséges a T. ulmifolia Scop. és T. platyphyllos Scop.
