Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 13/1-4. (Budapest, 1890)

1. szám

Rhodites spinosissimœ Gir. B. canina és K. pimpinellifolián. Közönséges. Cecidomyia rosarnm Hard. Svábhegy, Kamaraerdő (R. canina L.). RUBUS L. Lasioptera rubi Heeg. Újpesti- és Csepelsziget. SALIX L. Phytoptus. Ccphaloneon-szerű kiemelkedések a leveleken, Tátra-Füred (S. caprea L.) [Cephaloneon iimbrinum B.J. Phytoptus. Hólyagos levél kitüremlések. (FR. LÖW, 1875, p. 028.) S. fragi. lis L. Párád (Mátra). Phytoptus. Zsebszerű, kiálló és elhúsosodott tűszők a levél szélen. (FR. LÖW, V. z. b. G. 1874. p. 504; 1878. p. 142.) S. alba L. (Városliget.) Phytoptus. Levélszél becsavarodottság felfelé. (FR. LÖW, 1874. p. 503; 1878. p. 142a.) Lipótmező (S. fragilis L.). Phytoptus. Virág- és rügykórság, rendellenes ág- és levélképződéssel (Wirrzöpfe). Gyakori külömböző S. fajtákon. Cecidomyia heterobia H. Lw. Dunaparton és szigeteken, Budapest környékén. Cecidomyia rosaria H. Lw. Közönséges. Cecidomyia capreœ Wtz. S. Caprea L. Tátra-Füred. SALVIA L. Phytoptus (Bursifex) salviœ Am. S. austriaca, pratensis és nemorosa levelein közönséges. SAMBUCUS nigra L. Phytoptus (Craspedoneus) sambuci Am. Gyakori. SCABIOSA ochroleuca L. *Coleoptera. Szárgubacs. Sashegy. SAXIFRAGA Aizoon L. —* Szárgubacs. A külömböző nagyságú és hosszúságú gubacsok, a szár azon részéből fejlődnek ki, a melyen a virágzat ágai vannak elhelyezve; miért is az eredeti virágzat-alak helyett egy többé-kevésbbé umbellás virágzatot találunk. A tengely a megtámadott helyen meggörbül, seit egy egész csavarfordulatot is tesz és pedig vagy oldalt, vagy fölülről lefelé s vissza, miáltal a gubacsok is szabálytalan alakúakká válnak. Legtöbb esetben a tengely annyira megrövidül, hogy a megvastagodott és görbült része alig-alig emelkedik ki a rosettából ; míg ellenben a virágokat hordó egyes ágak rendkívül meghosszabbodnak, miáltal a növény