Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 11/1-4. (Budapest, 1887-1888)
1. szám
18. Mustela martesh. (nyuszt, tótul Kuno). A hol erdő van, mindenütt található ; az újabb időben, elejtése a hegyek között nehéz levén, nem igen üldözik, azért meglehetősen elszaporodott. Párosodása, az időjárás szerint, február közepétől márczius közepéig esik ; fiait a fekete harkály elhagyott fészkében lehet keresni. 19. Mustela foina Briss. (nyest). A magas hegyeken nem tartózkodik, inkább a falvak és városok közelében tanyáz. 20. Putorius foetidus Gray, (görény, tótul Thor). A magas hegyeken hiányzik. Vannak sötétebb és világosabb színűek, melyeket a nép itt, mint Galicziában is megkülönböztet : a sötótszínűeket erdei-, a világos színűeket vízi- vagy alföldi görénynek nevezi. 21. Putorius erminea Owen, (hermelin, tótul Lasica.) Ritka; 1000 méteren felül nem igen megy. Nyáron igen nagy példányokat kaptam. Miként régi vadászok mondják s magam is tapasztaltam, a fiatal özet is megfojtja. 22. Putorius vidgaris Rich, (menyétke, menetke). Közönséges. A magas hegyeken 2500 méternyi magasságban is láttam, a mint egyik kopár szikláról a másikra ugrált ; valószínűleg a havasi fülemüle fészkét kereste, vagy a fiatal marmotákra vadászott. 23. Putorius lutreola Keys, et Blas, (nyércz, vidranyest). KORNHURER szerint * az északi Kárpátokban előfordul, de mind gyérebben, s egyes helyekről már teljesen kipusztult ; a Poprád, Vág és Garam vidékén azonban még található. JEITTELES Pohorelláról és Jaszenáról (Zólyom megye) említi;** idevaló prém- és bőrkereskedők régen beszélték, hogy Slanicz vidékén Árvában néhány év előtt fogtak nyérczet. M. NOWICKY is említi. Magamnak Zakamene vidékéről volt kezemben egy példány, melyet ROWLAND ROBERT erdőfelügyelő küldött volt hozzám meghatározás végett. Ennél fogva a vidranyestnek e vidéken való előfordulásában nem kételkedhetünk. 24. Lutra vulgaris Erxl. (vidra). A nagyobb patakok mentén mindenütt lelhető ; a hegyeken a halak nélkül szűkölködő patakok mellett is csatangol ; nyomait a Tátrában a nagy lengyel tó (tengerszem) mellékén is láttam, a melyben igen sovány a halzsákmány ; sőt kételkedem, hogy e mély tóban halásznék. Párosodása márczius első felére esik, a mikor sokat és a vizektől távol is kószál. Két újszülött kölykót június végén találtam egy szikla alatt egy régi irtásban, a víztől mintegy 1 kilométernyire. 25. Canis lupus L. (farkas, tótul Vlk). Már mintegy 12—15 éve, hogy strychninnel kiirtották ; csak egyesek tévednek ide s azok is tovább vonulnak Galicziába. 26. Canis vulpes L. (róka, tótul Liska). Közönséges ; sőt szaporodóban " ;: Idézett dolgozata 59. lapján. ** Idézett munkája 14. lapján ; azonkívül a Zool. bot. Ges. munkálatainak 1861. évi folyamában a 330. lapon.
