Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 11/1-4. (Budapest, 1887-1888)

1. szám

nak az ő korában ismert lakóhelyeit is elsorolja, természetes, hogy az ország felvid ék érői is közöl adatokat. Egész Magyarországról — a házi állatokat is beleszámítva — 34 nemből 59 jelenleg élő fajt sorol el. Magyarország felső vidékére vonatkozik «A Zólyom megyében GRLNEUS NEP. JÁNOS és ROKOSZ ISTVÁN által vizsgált és nagyobb részint ki is tömött emlős állatok és madarak sorjegyzéke »,* melyben 17 nemből 28 közönséges faj van felsorolva. Ugyancsak felvidékeinkről szolgáltat adatokat L. H. JEITTELES «Prodromus Faunae Vertebratorum Hungáriáé superioris» czímű dolgozata,

2 melyben az irodalom felhasználásával és saját vizsgálatai alapján a házi állatok beleszámításával 55 emlősfajt sorol fel a felvidékről, nagyobbrészt Kassa vidékéről. Felemlít azonban olyanokat is, melyeknek a felvidéken való előfordulását csak valószínűnek véli ; ilyen a tarka görény (Fœtorius sarmaticus Keys, et Blas.), a havasi nyúl (Lepus variabilis Pall). FRIVALDSZKY IMRE « Jellemző adatok Magyarország faunájához » czímű becses munkájában 8 szintén közöl adatokat Magyarország északi részéről. Mindamellett szorosan azon terület állatvilágáról, a melyen én szereztem tapasztalataimat, nevezetesen a Magas-Tátra északi oldaláról — egy magyar munka sem szól. A dolog természetében van, hogy ezen a területen inkább a galicziai állatbúvárok dolgoztak s tettek közzé dolgozatokat. így dr. ZAWADZKI «Fauna der galizisch-bukowinischen Wirbelthiere, Stuttgart 1840» czímű művében 56 emlősfajt ír le; STAN. PIETRUSKI «Historya naturalna zwierzat ssacych dzikich galicyjskich etc.» munkája (1853) szintén sorol el ide vonatkozó adatokat. A Tátra faunájára vonatkozó más munkálatain kívül összegező dolgozatot állított össze dr. M. NOWICKI krakói egyetemi tanár «Przeglad prac dotychczasowych o Kregowcach galicyjskich» munkájában,

4 melynek I. fejezete «Ssaki» (Mammalia) a tátrai emlősöknek szenteltetett s régibb szerzők, vadászok és a nép adatai nyomán 28 fajt sorol el abban. A terület, melyre adataim vonatkoznak, az Oravkai völgy és Zubereez község környéke Árva megyében, a mely vidéken 16 éve lakom, továbbá Zakopane és Koseiclisko környéke Galicziában, a hol azelőtt mint erdész 13 évet töltöttem. Ez idő alatt sokat gyűjtöttem és a madarakon kívül az emlősök életét is részint a szabad természetben, részint a fogságban figyeltem. Az itt közölt adatok mind saját gyűjtésem ós tapasztalatom eredményei s örvendek, ha közlésükkel hazánk állatvilágának ismeretét csak némileg is 1 A m. orv. és term, vizsg. Beszterczebányán tartott harmadik nagygyűlésének munkálatai. Pesten 1843. 107. 1. '

2 Separat-Auszug aus den Verhandlungen der k. k. zoolog.-botan. Gesellschaft in Wien. Bd XII. 1862. pag. 245—314 Wien, Í 862. 3 A m. tud. akadémia Evkönyvei XI-ik kötetének IV. darabja. Pesten 1865. * Sprawozdanie Komisyi Pizyjograficznój w Krakowie 1865,