Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

Tartalom

33sége folytán kideríteni nem sikerült ugyan, de LOCZKA úr vizsgálatai szerint valószínűen foszforsavat tartalmaz. Egy másik példány sötét borsósárga, a felületen sárgás vagy barnás színű nagy leveles Siderit, de már részben Limonittá alakult át; ebben csekélyebb menyiségű Quarz, vaskos Chalcopyrit és Fakóércz behintése lelhető. Néha a Siderit barnás, igen lapos, borzas rhomboéderekben is található. c) Emészt. Fehér Quarz-evekkel átszőtt barna-májbarna leveles Siderit, csekély Chalcopyrit behintéssel. Malachyt igen vékony zöld kéreg alakjában, kevés Chalcopyrittel egy mállott világos barna színű Sideriten képződött ki. Vannak borsósárga, a felületen barna Siderit példányok is, melyeken fehér Quarzerek húzódnak át és helyenkint vaskos Clialcopyritet tartalmaznak. A Sideritet olykor vékony, szürkés fekete színű Limonit kéreg borítja^ egyes helyeken pedig igen apró feher, finom szálas gömböcskéket láthatunk ; ez utóbbiakat ha óvatosan szétnyomjuk, a mikroskóp segélyével meggyőződhetni, hogy kettősen fénytörő tűcskékből alakultak; a gömböcskék vegyi alkotása LOCZKA úr vizsgálata szerint CaC0

3, tehát valószínűen Aragonitok. Egy zöldes, szerpentinszerű, többé-kevésbbé palás kőzetből csinos Pyrit kristálykákat szabadítottam ki; a kristályok főalakja a szokott 9 de kombinálva az oktaéder fényes lapocskáit is meglelni, 102 : 111 = 39° 12'; egy r 30

3/2"i keskeny csík az 111 : 102] övben a lehet, de nem mérhető, végre a parányi kristályokon még egy tökéletlen kikepződésű piramisoktaéder is van. d) Etelka-Sturtz. Sárgás barna Limonittá teljesen átalakúlt Siderit, lapos rhomboéderes borzas kristályokban, a melyeket víztiszta vagy sárgára festett kisebb-nagyobb Quarzok kisérnek. Magnetit, vaskos vagy igen apró kristályos {()), helyenkent vasoxydliydráttal bevonva; a Magnetit némely darabokon nagyrészt barnavassá mállott és ezeken Chalcopyrit is szórványosan megfigyelhető. A mállottabb Magnetit darabokon apró Pyrit koczkák is vannak, a melyek azonban egészben vagy részben Limonittá alakultak át. Egy más példányon, mely barna, mállott lágy csillámszerű részletekből és földes barnavas között apró Magnetit oktaéderekből való, az egyik oldalon ('alcit képződött ki; a Calcit néhány borsó nagysága kristálya a ooR. —

1 ill lapos kombinálása által határoltatik. Ezen kristályokat egy igen apró kristályos, szürke szinii kéreg födi, mely ugyancsak szénsavas mész, LOCZKA úr kemlelese szerint. Vannak Quarz erekkel hálózott, Sideritből keletkezett Limonit darabok, szórványos Chalcopyrit behintésekkel, a melyek Fakőérczet is tartalmaznak. A Fakóércz világos szürke, vaskos, mállott és könnyen széttöredező, a, mely LOCZKA úr vizsgálata szerint antimon fakóércz, a rézen és vason kivül sok Zn és igen csekély Hg tartalommal. A Fakóérczet helyenkint, főleg üregekben az Azurit apró táblás, borzasan összenőtt kristálykái borítják, a melyek néha a fehér Quarz erekre is letelepednek, majd pedig egy-egy kisebb Limonit gömböt, u. n. Glaskopf-ot környékeznek. Term met raj ti Füzetek. X. köt. 3