Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

Tartalom

34­e) Matyáska. E bányatelekről világos sárgásbarna Limonit példányo­kat gyűjtöttem, a melyekben szórványosan vaskos Chalcopyrit behintések és fehér-szürke Quarz erek lelhetők. f) Zakutya. Itt egy tejfehér Quarz tömzs táratott fel évekkel ezelőtt, de már legnagyobb részét elhordották. A Quarz vaskos darabokban, de víz­tiszta kristályokban is található. Prakfalu. Egy főleg Quarz kőzetbe Magnetit igen apró oktaéderjei sűrű rétegek­ben rakódtak le, ugy hogy ezáltal a darabok struktúrája a Gneissra emlékez­tet. A mállottabb külsejű példányok kalapácsütósre bizonyos szabálytalan irányokban könnyen elválaszthatók. Svedlér. Magnetit, Quarz közé letelepedett aprócska oktaéderek alakjában, melyeken itt ott a oo(J. (110) is vékony csíkban látható. Svinska. E helyiség a Bindtről haladva a kotterbachi úton van és innét BAKUS PÁL bányatiszt úr barnavassá átalakult Pyrit csoportokat és isolált kristály­kákát ajándékozott a nemzeti Múzeumnak. A kristályok rendesen ö—6 mm. nagyságú hexaéderek, a csúcsokon az oktaédernek kisebb-nagyobb lapjaival. A koczkák felülete azonban drúzos, mert számos kisebb kristályok a legkülön­bözőbb orientálással telepedtek oda. Némelykor az oktaéder és a koczka meg­egyező nagyságban képződött ki, a mi az ismeretes középkristályt eredmé­nyezi. A koczkalapok a jellemző módon rostosak és egynémely kristályon a QO ( )Q 2 - is keskeny szalag alakjában megtalálható. A koczkák gyakran lépcső­zetes alakulásokban nőttek össze, más esetekben az oktaéderes kristálykák a két vízszintes főtengely irányában és egyúttal egymás fölé nőttek úgy, hogy ennek folytán hegyes piramisszerű, a négy oldalon barázdás, váz-kristályokra emlékeztető képződmények keletkeztek. Találni olyan példányokat is, melyek­nél az egyes kristálykák egy főtengelyre fűzve sorakoznak egymás mellé, mi által tetragonos oszlopokhoz hasonló csoportok támadnak, a mely oszlojíok éleit az oktaédernek ú. n. tektonikai élei alkotják. Jekelfalva. A községgel szemben, a göllniczvölgyi vasút egy bevágásánál az ottani palákban Asbest erek találhatók, a melyek az elváltozás foka szerint sötétebb vagy világosabb zöldes, olykor fehéres színűek; én már csak rövidebb szálú Asbestet gyűjthettem, de állítólag szép hosszú szálakban is lehetett találni. Ugyanitt több Quarz telér is feltáratott; a szürkés-fehéres közönséges Quarz­kristályokkal olykor bőven kisebb-nagyobb levelekben Vascsillám fordul elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom