Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

2-3. szám

4*77 cmeter 20-87 « 13-54 « 1-59 « 5*74 « 3*65 « I-4L « Ezen számokból Láthatjuk, hogy a bélcsö egyes részei közt leghosszabb a középbél, mely az egész emésztő csatornának több mint két harmadrészét képezi, a vastagbei átlag heted-, a végbél tizenötöd-részét alkotja s végre hogy az egész tápláló cső hossza a test hosszát majdnem ötször múlja felül. A Hydrophilus tápláló csövét több réteg alkotja, melyeket világosan és tisztán csak conservait metszeteken láthatunk. Mielőbb a frissen kivett tápláló csövet absolut alkoholban vagy Semper-féle chromsav keverékben (VWochromsav és kevés eczetsav) megkeményítettem volna, közönséges borszeszben egy óráig, esetleg tovább is áztattam. Beágyazási anyagúi celloidint használtam, hogy minden melegítés vagy mechanikai úton létrejöhető eltorzítást, zsugorítást stb. elkerüljek. A. festést mindig utólag metszeteken végeztem. Festésre boraxcarmint, saffranint és hsematoxylent használtam. Nem hagytam azonban figyelmen kívül a többi anilin festő anyagokat (vesuvian, eosin, fuchsin, methylzöld stb.) sem, melyekkel azonban csak ritkábban színeztem. A Hydrophilus tápláló csövének fala három rétegből való : a legkülső kötőszöveti burokhártya, a középső izomréteg és a belső mirigyeket alkotó nyálkahártya, melynek hámsejtjei belső felületükön kitin intimât választanak ki, miért « matrix » v. kitinkópző rétegnek is nevezik. A kitinhártya az emésztő csatorna egész belsejét kibeleli ; — szerkezete a tápláló cső egyes részei szerint változó. Az előbél belső oldalán sorrendben álló, finom fogacskákkal ellátott gyenge s sárga színű hártya (Y. tábla, 10. rajz). Az egyes kitinfogacskák legfölebb 1-—2 [JL hosszúak. Ez esetben is minden bizonynyal a felvett táplálék finomabb szétdarabolására szolgálnak. E hártya a középbélben tovább folytatódva más szerkezetűvé s kinézesűvé válik. Vele határos epithelsejtekről könnyen leválasztható és így kalilugban kiáztatva külön is vizsgálható. Kivéve a középbél utolsó harmadát, vastagsága ugyanaz. Eajta apró horgocskákat szintén találunk, melyek több• nyire sugarasan elhelyezkedve, csillagszerű sphœroformatiokat alkotnak. Ezen képletek hosszú sorokat képeznek s egymástól nem távol (0*1 mméternyire) feküsznek. Számuk, elhelyezésük mindig meghatározott, a mennyiben csak ott tatálhatók, a hol a középbél tömlős mirigyei beömlenek (V. tábla 11. ábra.) A horgocskák ovális alakú G — 8 [i.-nyi területet foglalnak úgy magok közé, hogy ezen területek körül több határozatlan sorban helyezkednek el. A belső horgocskák kisebbek, felfelé állók ; a külsők nagyobbak, oldalt állók, 8* A bogár hossza ... ... Az egész táplálócső hossza A közép « « Az elő « « Az utó « « A vastagbél « A végbél «