Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 9/1-4. (Budapest, 1885)

1. szám

kir. földtani intézet geológusa Budapesten a kis Svábhegy nummulit-meszében talált. Az I. tábla 4. ábrája magának a fossziliiikált toboznak képe, a 5. ábra pedig ennek lenyomatát tűnteti elő. A még élő Pinus strobus L. összes jellemző sajátságai föltalálhatok a mi fosszil példányunkon. Az egyik épségben maradt pikkelyen (6. ábra) látható a jellemző kidudorodás, az apophysis nyoma, lenyomatában pedig (5. ábra) a hosszában lefutó sávok tűnnek szembe. Dr. SCHAPARZIK Ferencz lelete még az által válik különös fontossá, hogy az eddig köztudomásra jutott találások legidősebbike (Bartonien). A m. kir. földtani intézet gyűjteményében még e faj leveleire is akadtam. Ezek szintén Budapestről az úgynevezett kis-czelli tályagból (Ligurien) valók. Az egyik példányt (I. ábra) annak idején STUB D., a másikat (2. ábra) pedig ETTINGSHAUSEN C. báró határozta meg. A Pinus Palacostrobus Ettgsh. elterjedésére vonatkozólag az alábbi kimutatás nyújthat fölvilágosítást. Bartoni emelet ... ... ... Budapest : Niimuiulitmész. Ligiiri emelet... ... ... Budapest : Kis-czelli tályag. Tirol : Häring. Tongri emelet ... . __ Francziaország : Couches du bassin de Carénage; gypse de Camoins-les-Bains ; Montespin Allauch mellett ; Fenéstrelle Aubagne m. ; Saint-Jean de Garginer — Armissan. Németország : Flörsheim, Sieblos (a lihön hegység délnyug. részében). Aquitani emelet... ... Schweiz: Monod. Hohe lihonen, Kalligen. Németország : Rixhöft. Grönland : Über-Atanekerdluk (barna-agyagmárga) és Anmarutigsat m. a nyulszigeten. Mainzi emelet .__ .... ... Schweiz : Sct-Gallen, Croisettes, aux Montenailles, Lausanne-i alagút. Felső mediterrán emelet... Magyarország : O-Borloven (Krassó-Szörény-megye). Stájerország : Parschlug. Olaszország : Arnovölgy. Szármát emelet ... ... ... Stájerország : Leoben, Schoenegg. Gorigeria-emelet .... ... ... Zillingsdorf (Alsó-Ausztria) ós Neufeld (Magyarország) m. LESQUEREUX 1. c. szerint valószínűséggel Észak-Amerika harmadkori lerakodásaiban is. Valószínű, hogy e fa még jóval inkább el volt terjedve, mint a hogy azt az eddigi leletek után megállapítani lehet. így GŐPPERT (Göppert u. Menge, Die Flora des Bernsteins I. p. 29—30. t. X. f. 71—73. 75. 76. 79. 80.) Pinites stroboides név alatt egy olyan fának boncztani szerkezetével ismertet meg, mely leginkább az élő Pinus Strobus L.-val volna összeTermészetrajzi Füzetek. IX. kőt. t