Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 5/1-4. (Budapest, 1882)
2-4. szám
97 kéztő felett kissé sötétebben szegélyezve; az alszár küloldala vöröses sziir, kebarna, alul a lábtőn feketén batárolt; a kékesszürke fark felső oldala feketebarna; a piszkos-sárgaszürke alsó pedig fehérszürke, vöröses hegye felül és alul feketésbarna szőrrel fedett; egész hasa és lábainak belső oldalai sárgásfehérek (ennél a darabnál a fehér színezet kitűnően tiszta volt, szürke vegyület nélkül), a testpiros színű lábacskák felső oldalukon kurta de sűrű fénylő fehér szőrűek; karmai fehérek. Egy szóval, ez a példány oly kitűnő nagy és tiszta volt, milyet csak rendkívül ritkán találni, mert mindig tiszta helyen, a góréban, lakott és soha sem ásnia, sem pedig tisztátalan helyeken mászkálnia nem kellett. Földrajzi, elterjedése. LUND szerint (Blicke auf Brasiliens TJder welt. Isis. X. füzet. 1843. 755. lap.) Dél-Afrikában a vándor patkány ép oly sajátságosan viseli magát, mint Európában; ugyanis innen is régebben ezen világrészben honos közönséges fekete patkányt (Mus rattus. L.), mely alkalmasint maga is ázsiai eredetű, hatalmas vetélytársképen nagyrészt már kiszorította, holott csak a mi napjainkban vándorolt be Ázsiából (1843-ig, LORENZ szerint, a vándor patkány — Mus decumanus — Steierországban, névszerint Grátzban még nem volt, midőn mi ott természetvizsgáló gyűlésünket tartottuk; akkor még csak a Mus rattus tanyázott ott). így a brazíliai Minas tartomány lakóinak egyhangú állítása szerint, a most ott honos közönséges házi patkány (Mus setosus) is csak 25—30 óv óta, 1841-től számítva, mutatkozik ott, s azóta befészkelte magát a házakba, melyekből egy másik kisebb fajt szorított ki. LUND nyomozásai igazolják ezen állítást, mert barlangokban, hol ezen patkányfaj tanyázni szokott, a csonthalmazok közt ennek csontjait mindig csak friss állapotban s a felületen találta és soha az elporlianyult alsóbb rétegekben, melyek eredete bizonyosan több százados. LUND kételkedik, hogy a Mus setosus Amerika távolabbi vidékéről származnék, s azt hiszi, hogy indiai hajókon Ázsiából hozatott be, minthogy az indiai archipelagus egereinek bélyegét hordja magán ; ugyanis vannak hosszú, bundájából kinyúló sertéi. Életmódja. Tulajdonságai. Minthogy ezen állatok ott, hol erősen szaporodnak, a tulajdonosnak terhére s nagy kárára vannak, különböző módokhoz nyúlnak az emberek, hogy őket kipusztítsák vagy számukat kevesbítsék. A többi közt azt is hiszik, hogy mesterségesen is el lehet őket űzni, s tetszés szerint olyanhoz küldeni, a kire az ember haragszik. Ennek módját inéit. Radvánszky Antal zólyommegyei főispán, mint szemtanú, következőkép beszélte el nekem : kastélyomba tömérdek sok patkány fészkelte be magát; minden módot elkövettünk kiirtásukra, de czélunkat teljesen sohasem érhettük el. Az én molnárom vállalkozott elüzésökre, s minthogy egy emberre, ki rövid idő előtt megsértette volt, haragudott, annak udvarába akarta űzni. E czélból ezen állatok ganéjából annyit gyűjtött, a mennyi elegendő volt az én udvaromtól a kiszemelt ember
