Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)

1-2. szám

4 fel. A madártojás-gyűjtemény szintén adakozásokból keletkezett, melyhez számosabb példánynyal járultak : BRAUN JÓZSEF, DIEWALD H., GASPAHECZ JÁNOS, GRYNAEUS N. JÁNOS, KUBINYI ÁGOSTON és GÉZA, KUCHTA SÁMUEL, NEUBEHLER PÁL, PETÉNYI SALAMON JÁNOS, PONGRÁCZ ANTAL, KOKOSZ ISTVÁN, TAUSCHER GYULA és WAGNER JÁNOS. A hazai rovarfajok összegyűjtésére ekkorában még kevés figyelem fordíttatott, s összesen csak hárman adakoztak ilynemű több fajból álló tárgyakat, U. M. BIELZ ALBERT, PETÉNYI SALAMON J. és SADLER JÓZSEF. E korszakban vette kezdetét a külföldi tárgyak adományozása is, jelesen : indiai madarakat SCHÖFT ÁGOSTON képiró, áfrikai hüllőket és tengeri puhányokat SEMENE A. cairói osztrák consul, tengeri és szárazföldi s édesvízi csiga-kagylókat KANITZ M. L., TITIUS PIUS és SCHMIDT FERDINÁND S különböző osztályú törökországi tárgyakat FRIVALDSZKY IMRE ajándékoztak. Az 1849-ik év végén volt az állattárban: gerinczes állat 3500 és gerincztelen 32,170 példány, mely számokban azonban a hibás és lelliely. nélküli példányok is benfoglaltatnak, melyek a későbbi években, midőn nemzeti intézetünk azokkal egyenlő fajú jó példányoknak jutott birtokába, részben a fölöslegesek közé iktattattak. E korszakban az állattár gyűjteményeinek fejlődése röviden a következőkben foglalható össze. A magyarországi emlősök, madarak és madártojások gyűjteményének, néhány gyűjtemény s több-kevesebb számú példányok ajándékozása által, alapja vettetett meg. A rovarok osztálya vétel útján két jeles és közérdekű gyüjteménynyel gyarapodott, melyek közül azonban az egyik az 1838. évi árvízkor igen sokat szenvedett. A többi állatosztály — a csiga-kagylók gyűjteményét kivéve — csak kevés fajszámmal volt képviselve. A gyűjtemények három teremben, czélszerűtlen ócska bútorokban voltak fölállítva. Az osztályba befolyt szerzemények jegyzékei rendetlenül vezettettek, bár a gyűjtemények terjedelméhez képest a személyzet elegendő volt, mert az egész természet-osztály személyzete egy őr, egy őrsegéd, egy gondnok és egy szolgából állott; később 1834-ben a gondnoki állás beszüntettetett ugyan, de helyébe egy második őrsegéd alkalmaztatott s 1837-ben pedig még egy irnok is. A szakkönyvtár ekkor még igen csekély volt s az többnyire régi, elavúlt munkákból állott. II. Az 1850-ik évtől kezdve az 1869-ik év márczius havának végéig a gyűjtemények több irányban örvendetesen gyarapittattak. A nagyobbszerű ajándékozások közül megemlítendők: a FORRAY JULIA grófnő 12 ezer csigakagylóból és 80 habarczból álló gyűjteménye ; az ÚJHELYI IMRE kanonok által hagyományozott gyűjtemény, mely 11 ezer példány csiga-kagylót tartalmazott és a NENDTVICH TAMÁS örököseitől ajándékba kapott 1800 példányból álló lepke-gyűjtemény. Különböző állattani tárgyakkal gyarapították