Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)
1-2. szám
30 hasi mirigygyei is el vannak látva, mely mirigy csakis a tengeri nemek sajátja. E mirigy az oesophagus körül található sejtes gyűrűből állana (I. T. 1G. 2. a. ábra.). Ebbeli nézeteimet a szájüreg s annak részeinek fejlődése tárgyalásánál teszem közzé. A mirigyek sorába tartozik még a here és a petefészek is, melyeknek szerkezetéről czélszerűség szempontjából az ivarszervek fejtegetésénél szólandunk. D) A légzés. . Légzésre szolgáló külön szervet ez ideig még nem ismerünk. Igen valószínű, hogy az a test egész felülete által történik, biztosat azonban ez ideig nem állíthatunk. BASTIAN a Dorylaimus fajok tápcsövének világosabb végrészét a légzési functióval akarja párhuzamba hozni a nélkül, hogy ebbeli nézetét kellőkép indokolná. Bizonyos azonban az, hogy a légzésre igen kevés szükségök van, mert következő kísérletem eléggé mellette tanúskodik. Egy kémcsövet Anguillula aceti fajokat tartalmazó eczettel töltöttem meg és fölébe egy hüvelyk vastagságú olajréteget helyeztem. Csupán az első hét lefolyása után lehetett ama tüneményt észlelni, hogy a férgek az olajrétegen keresztül akartak törni. A férgek nagy része körülbelül két hónapig élt az olajréteg alatt. E) Idegrendszer. Volt idő, midőn a Nematodák boncztanát még tüzetesebben nem ismerték, midőn az idegrendszert más képletekkel tévesztették össze. CUVIER és SERRES a hasi vonalat OTTÓ 1 és CLOGUET 2 pediglen az oldali vonalokat tekinté idegeknek. BASTIAN és EBERTH e tévedést megvilágították ugyan, de azáltal, hogy az idegrendszer jelenlétét kereken tagadták, újabb tévedésbe estek, a melytől csakis SCHNEIDER vizsgálódásai nyomán bontakoztunk ki. 0 a parasitáknál, BÜTSCHLI pedig a szabadon élőknél legelőször bizonyítá be annak jelenlétét és szerkezetét. Magam is tettem e körül vizsgálódásokat, melyek BÜTSCHLI nézeteivel többé-kevésbé megegyezők. Az idegrendszer á köztakarónak legalsó rétegében a szemcserétegben van beágyazva. A központi része, ha szabad így neveznem, mindig az oesophagus körül található, rostokból álló gyűrű alakjában. E gyűrű csakis kellő kezelés mellett szemlélhető egyes fajokon; rostos szerkezete csakis nagy nagyítások mellett észlelhető. (I. T. 1. b. 2. a. ábra.) Azon tapasztalatra is jutottam, hogy az oesophagus körül található nagy sejtekből álló hüvely csakis azon fajoknál fordul elő, melyeknél az ideggyűrű is fellelhető és viszont. Az egyikből a másik jelenlétére lehet következtetni. 1 Magaz. d. Gesell. Nat. Freunde. Berlin 1814. VII. 2 Sur les Vers Intest. 1824. p. 23.
