Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)

1-2. szám

31 Az ideggyűrű fekvését az oesophagus szerkezetéhői lehet meghatároz­nunk, mivel az töhhnyire annak befűződött részében szokott helyet fog­lalni. (II. T. 5. a. 7. a. III. T. 13. a. 14. a. ábra.). Vájjon az említett sejtes hüvely összefüggésben van-e az ideggyűrűvel vagy nem, azt sem állítani, sem pediglen tagadni nem merem, mivel a legnagyobb nagyítások sem en­gedték meg az összefüggést constatálnom. Egyes Rhabditis fajoknál BÜTSCHLI ugyan talált egyes orsóidomú, a dúczsejtekhez hasonló képleteket az oeso­phagus körül (III. T. 14. a.), de még mindig kérdéses vájjon idegsejtek-e ezek. Különben annyit mondhatok, hogy azok korántsem vehetők ki oly tisztán, a mint a rajz azt mutatja, sőt még sejt természetök is kérdé­ses dolog. Az oesophageal ideggyűrűből valószínűleg a test külömbözö részei­hez hatolnak az idegrostok, de azoknak elágazása ez ideig még constatálva nincsen. Az idegrostoknak elhajlása ugyan egyes esetekben észlelhető, de rostok kifutása nem (II. T. 5. a.) Mindazonáltal BÜTSCHLI már észlelt egyes papillákhoz hatoló fonalakat, melyeket idegeknek tart. Én ily fona­lakat sohasem észleltem. Az idegrendszer a nemek legnagyobb részénél feltalálható; állan­dóan hiányozni látszik a Monhystera, Tripyla, Aphelenchus és Anguillula nemeknél. F) Külérzéki szervek. A külérzéki szervek közöl ez ideig csupán a látásra szolgáló pigment­szemek s a tapintásra szolgáló papillák ismeretesek. Említettem már, hogy némely búvár az oldali köröket vagy helyesebben nyaki papillákat a hal­lási készüléknek tartotta. Ép ily joggal lehetne azokat szaglási gödröknek tartani, de miután azokban semmiféle idegvégkészülék nem ismeretes, czél­szerübb már boncztani szerkezetüknél fogva is azokat papilláknak tar tanunk. A papillák nemeit es szerkezetét ismerjük már az előbbeniekből. Vájjon valamennyi érző papilla-e, az mindenesetre kérdéses, mivel, mint tudjuk, azokba idegeket hatolni nem igen látunk. A szemek a szárazföldi fajoknál hiányozni szoktak, es az édesvíziek közöl csupán a Monhystera genus két fajánál ismeretesek ez ideig; a ten­geriek egy része szintén rendelkezik velők. A szemek jelenléte kiválólag a szabad életmódnak kifejezése, de N ORDMANN 1 egy Neuroptera álczában élősködő Phanoglenében is talált szemeket. En csupán a Monhystera stagnalis nevű fajon észleltem a szemeket. Ezek párosak, s a test háti oldalán az oesophagus mellső részében és oly közel feküsznek egymáshoz, hogy a búvárok nagy része azt egy szem gya­nánt írta le. (VII. T. 30. ábra.) 1 WÜBZBRUGKR naturw. Zeitsclir. I. füzet I. pag. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom