Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)

3. szám

192 példányban kézrekerítenem, lianem még a rovar tápnövényét (Genista tinctoria) is felfedeznem. Trioza mesomela Flor. Július és augusztusban gyepes domboldalokon A b auj megy éh en Forrón, Zemplénmegyében S.-A.-Ujhely körül elég ritka. EGY UJ LEYÉLTETÜ FAJ, MELY BUZA ÉS ÁRPA GYÖKÉREN ÉLŐDIK. Dr. SZANISZLÓ ALBERT. 1876., junius hó végén Simontelkéről (Besztercze Naszódm.) egy árpanövény-küldeményt kaptam, meghatározás illetőleg felvilágosítás végett, mely különböző rovarok által volt megtámadva és tönkre téve. E küldemény igen érdekes vizsgálati anyagúi szolgált, mert nem egy, hanem többféle rovarok éltek azon egyidejűleg, nevezetesen drótférgek, Chloropsálczák, Pemphigus Zeae Maydis, és még egy uj, legalább előttem ismeretlen levéltetü, mely utóbbit egy későbbi küldemény alkalmával búzán is találtam. A Chloropsálczák a még hasban lévő árpakalászokon voltak. Ezek mint a gazdasági rovartanokban leirva van, oly módon szokták bántalmazni a kalászt, hogy annak hosszában egy-egy barázda van végig rágva, mely­ben megtalálható a kárt tevő álcza, vagy az abból alakult báb, és pedig rendesen egy, ritkábban kettő, mely esetben azután a rágott barázda is nem egy, hanem kettő. így volt ez a jelen esetben említett árpakalászoknál is. Ezen rágott barázdák — mint átalában ismeretes — annyira jellegzők, hogy abból bizton lehet következtetni a kár okozójára. Voltak azonban egyes oly kalászok is, melyeknél egészen másként állt a dolog; nevezete­sen olyanok, melyeken nem egy, s nem két álcza volt, hanem több; sőt voltak olyanok is, metyek egészen el voltak pusztulva, csak néhány szálká­ból s elnyomorodott füzérkéből állottak, a szabályosan rágott vonal azon­ban hiányzott rajtok. Az ily kalászokon több — egész 10—12 — kisebb­nagyobb légyálczát találtam, s hogy ezek csakugyan Chloropsálczák voltak, arról biztosan meggyőződhettem akkor, mikor a belőlök képződött bábok­ból a legyek előbújtak. Ezen eset felemlítésével csakis azt akarom consta­tálni, hogy egyes gabnafejen nem mindig egy vagy két Chloropsálcza él, hanem több, nevezetesen 10—12 is, melyek valószínűleg különböző korúak. Ilyenkor szabályosan rágott barázda nem fordulhat elő, hanem az egész gabonafejnek el kell nyomorodnia. A másik kártékony rovarfaj a Pemphigus Zeae Maydis. L. Duf. volt. Ez a kukox-icza gyökerén szokott előfordulni, s előttem is ismeretes egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom