Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 3/1-4. (Budapest, 1879)

1. szám

20 Prizmák : m 110 k 310 A 120 Domák : o 101 d 012 Piramisok : z 111 R 223 f 113 q 114, összesen 12 alak. E kristály már közeledik az oszlopszerü kifejlődésüekhez ; lapjai közül legépebbek a domák és a negyedpiramis lapjai, mig a harmadpiramis erősen rostos a z vei való kombináczióéllel párhuzamos irányban. A többi lapok részben corrodáltak (a, b, m, X, z), részben kicsinyek (k, R). Az ide vonatkozó szögértékek: Mérve Számítva 001 101 = 52° 43' 50" 52° 43' 25" 001 012 — 38° 50' 00" 38° 51' 00" 001 114 = 27° 26' 53" 27° 27 39" 001 113 = 34° 40' 20" 34° 43' 09" 001 223 _ circ. 54° 03' 20" 54° 11' 20" 001 111 — circ. 64° 22' 10" 64° 18' 36" 100 120 = 67° 49' 59" 67° 48' 54" 100 310 = circ. 22° 21' 30" 22° 13' 50" 100 101 — 37° 18' 00" 37° 16' 35" 111 113 — circ. 29° 35' 00" 29° 35' 27" 111 114 — 36° 50' 30" 36° 50 57" 111 223 — 10° 08' 50" 10° 07' 16" 113 114 — 7° 18' 50" 07° 15' 30" 113 223 = circ. 19° 22' 52" 19° 28' 11" A b 010 és m 110 lapok tökéletlenségüknél fogva — (az elsőnél a főtengellyel párhuzamos irányú erős rostok, a másodiknál erősen rongált felület) — csakis úgy voltak meghatározhatók, hogy a szögmérőn számítás utján előre meghatározott értékekre lettek beállítva, a mikor is kiderült, hogy a jelzett lapoknak megfelelő esetekben vált csillogásuk legintenzívebbé. 3. kristály. (I. tábla, 3.) Szürkés timkő üregében ül ezen kristály, melynek egy nagyobb üregét még néhány nagyobb egyén tölti ki. Magassága 10, szélessége 4™4i- Lapjai oly annyira megrongált felületüek, hogy mérésre egyátalán alkalmatlanok. De az egyes lapokat fekvésök és egyéb elsorolt ismertető jeleiknél fogva, következőknek határoztam meg. Véglapok : a 100 b 010 c 001