Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 3/1-4. (Budapest, 1879)
1. szám
21 Prizmák: m 110 X 120 Dorna : o 101 Piramis : z 111,. összesen 7 alak. Érdekessége a domináló véglap mellett a lapos oszlopos kifejlődésben áll. A tinikövön levő egy másik egyén ezeken kívül az f 113 piramist is mutatja és a hasadási véglap víztiszta, gyöngyfényű felületén át a kristályban Alunit zárványokat láthatni. Ezen körülményt egybevetve az 1-ső kristálynál elmondottal, valószínű, hogy az Alunit a Wolnynnal egyidejű képződmény. 4. kristály. (I. tábla, 4.) Nagyobb egyén, 4 m/ m hosszúság és 3 mJ m szélesség mellett; lapjai corrodáltak, színök szürkés. Alakjai a következők: Véglapok : a 100 b 010 c 001 Prizmák: m 110 k 310 X 120 Domák : o 101 •1 012 Piramisok : z 111 f 113 q 114, összesen 11 alak. Közöttük legjobban tükrözik a c 001, legkevésbé pedig a A 120 lap. x\z ide vonatkozó szögértékek : Mérve Számítva 100 010 — 90° 00' 00" 90° 00' 00" 100 101 = 37° 18' 10" 37° 16 35" 100 310 = 22° 17' 15" 22° 13' 50" 001 012 — eire. 38° 41' 35" 38° 51' 00" 110 ill — 25° 10' 15" 25° 41' 24" 110 113 = 55° 20' 00" 55° 16' 51" 110 114 = 02° 33' 20" 62° 32' 21" 110 001 = 90° 00' 00" 90° 00' 00" 111 113 — 29° 38' 32" 29° 35' 27" 111 114 — 36° 50' 00" 36° 50' 57" 111 001 = 64° 21' 30" <)4° 18' 36" 113 111— 07° 11' 02" 07° 15' 30" 113 (KU — 34° 41' 20" 34° 43' 09 ' 001 111 = 27° 32' 03" 27° 27' 39" 100 120 = eire. (>7° 58' 50" 67° 48' 51" 5. kristály. (I. tábla, 5.) Kicsiny egyén, víztiszta, szürkésbe játszó színnel. Hosszasága 2, szélessége 1-ő™ y m. Az oszlopos kristályok között a leglapdúsabbnak mutatkozott, a mennyiben a következő alakokból áll:
