Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)
2-3. szám
147 Szedtem Nagy-Rabé falu mellett a Nagyrét pusztán Biharmegyében két alakban. Az egyik alak nagyobb fészkű és kevésbé pókhálós gallérú s ezt: forma major is-nok nevezem; a másik kisebb fészkű és pókhálósabb gallérú, s ezt:forma tomentosae-nak hívom. c) Lappa intermedia- Rchb. fii. (Lange Dansk. fl. sub. arct.) (L. majori x minor Auct.) Szedtem Kis-Tokaj mellett Zemplénmegye déli részen és Nagy-Rábé mellett a Nagyrét pusztán Biharmegyében. Ennek is vannak majd a Lappa major-hoz, majd a Lappa minor-hoz jobban közeledő alakjai, s azonkívül pirosvirágú és fehérvirágú fészkekkel is változik. * 14. Polygonum pannonicum Simk. (P. patulum Sándor in herbario, et verisimiliter etiam Nendtvich, — non M. B.) Polygonum— e sectione Persicariae, serie II. Meissneri (DC. Prodr.) - laeve, debileque. — Radice annua; caule humili debilique, erecto, nonnunque a basi usque patule ramoso ; foliis ovato-oblongis lanceolatisque, in pagina inferiori solum pubescentibus (quam in Polygono Persicaria L.) nec glanduloso-punctatis; spicis ovatis oblongisque, densis, obtusis, solitariis; bracteis nudis aut minute ciliatis (quam in Polygono tomentoso Schrank.); floribus purpureis, et cum pedunculis eglandulosis laevibusque. Habitat in humidis praedii Rákos graminosis circa Budapestinum : e. c. ad cauponam Gubacsiensem et versus Rákos-Palota. Polygoni tomentosi Schrank et P. Persicariae L. quasi intermedium. Ab affinibus : Polygono lapathifolio L. (P. nodoso Pers.), Polygono Danubiali Kern, et Polygono tomentoso Schrank, — foliis subtus eglandulosis ; a Polygono Persicaria L. invicem, — bracteis nudis, vel minute ciliatis, facillime distinguendum. Ceterum liabitu humili debilique et ramificatione patulo primo intuitu insigne. A DC. Prodromusában MEISSNER által megkülönböztetett Persicaria fajcsoportnak Il-ik fajsorozatába tartozó sima, gyönge Polygonum ez. — Gyökere egynyári; szára alacsony és gyönge, emelkedett és néha tövétől kezdve berzedten ágas; levelei tojásdad hosszúkások és lánzsások is, alsó színükön csupán pelyhesedök (mint a Polygonum Persicaria L.-nél) s nem mirigyesen pontozottak; füzérei tojásdadok vagy hosszukások, tömöttek, kerekített csucsúak, magánosan állók; murvái meztelenek vagy igen jelentektelenűl pillás élüek (mint a Polygonum tomentosum Schrank-nál); virágjai pirosak s kocsánaikkal együtt mirigytelenek és simák. Terem Budapest körül a Rákos-puszta nedves füves helyein: így péld. a Gubacs-csárdánál a Duna mentén és a rákos-palotai mezőkön. Mintegy középhelyet foglal el a Polygonum tomentosum Schrank és
