Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)

1. szám

32 levéltelen, piszkos sárgászöld, csillagos odasimuló szőröktől szürkéllő és sárgánfehéres megnyúlt sertéktől borzas; levelei ülők, lándzsások és lapoczkásan lándzsások, aljuk felé keskenyedők, ép élüek, hegyesek, mindnyája sárgán zöldellő, hosszú sertektől borzas s alsó lapján csillagos szőrökkel is ellátott, tőlevelei számosak, szárlevele kevés és fokozatosan kisebbedő; a levelek erei a középeret kivéve ki nem emelkedők; virágzata sátorozó, elég sűrű, szürkéllő és borzasan sárgálló, alján murvás; virágzati kocsánai sudarak; gallérjai majdnem hengeresek, fekete tövű szőröktől borzasak, kissé szürkébe hajló zöldek; gallérpikkelyei szálasak, kerekitett csúcsuak, halvány szélüek; félszeres virágaik aranysárgák. Terem homokos helyeken «Puszta-Szt-Mihály» nevü pusztán Budapest mellett. H. auriculoides Lang és H. echioides Lumn. társaságában. Termetében közel áll a H. auriculoideshez, melytől erősebb, továbbá gyengén barázdás (nem karcolt), csillagos szőröktől szürkéllő, piszkos-zöld szára, szürkéllő virágzata, leveleinek színe és meze által tér el; mezében a H. echioideshez hasonló, de állandó tőlevelei, indás tőkéje, kevésbé leveles és kevésbé szürke barázdás szára, hengeres gallérjai stb. által igen jól különbözik tőle. Nagyváradon, 1878 jan. 3. NÉHÁNY BÁNSÁGI NÖVÉNYRŐL. Közli: SIMKOVICS LAJOS. (1-ső Közlemény.) Az egykori Temesi bánság és különösen annak azon része, mely a magyar Duna alsó folyását Baziástól a Vaskapuig kelet felé szegélyképen kíséri, és a mely éjszak s éjszakkeletre mindinkább hegyesebb vidékké válik, havasaival a hunyadmegyei havascsoportokhoz csatlakozva, — már régóta ösmeretes arról, hogy növényzete keletibb és délibb színezetű hazánk egyéb vidékeinek növényzeténél. E jelenség könnyen lel magyarázatot abban, hogy a Bánság e vidéke a Duna völgyének a fekete tengerbe való kigyódzása következtében nyitva áll a nevezett tenger felől jövő délkeleti légáramlatok előtt; továbbá abban, hogy a Duna völgye, mely hegységeit a Balkán hegycsoporttól illetőleg annak előhegységeitől elválasztja, — igen keskeny ezen az egész vonalon. Ezért úgy a fekete tenger környékének, mint a Balkán hegységeinek növényei könnyen ide származhatnak s a mennyiben kedvező fekvésre és talajra jutnak, meg is honosodhatnak. S valóban a Temesi bánság előcsarnokául szolgál Európa délkeleti növényzetének oly annyira, hogy e miatt a külföld füvészei előtt is nagy becsben áll és sűrűn van kitéve honi és kül- földi füvészek kutatásainak.