Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)

1. szám

33 Az 1874-ik év folytán a Bánság e vidékén nekem is alkalmam nyilván tobb ízben és huzamosabban füvészni, szabadjon az ott gyűjtött tapasztalataimból egyet mást elmondanom s különösen azon növenyekről megemlékeznem, melyeket a Bánság hírneves növényzetenek gyarapításául bemutathatok. Ilyenek a következők: 1. Agrimonia odorata Mill. Diet. Nr. 3. Erdők szélein és utak mentén, A drenkovai gőzhajó-állomástól Berzászka községen át éjszakra vonuló berzászkai völgyben néhány példányban. Honi növényünk, melyet úgy a Királyhágón innen mint azon túl több leihelyről ösmerek, — eltér az éjszakporoszországi példányoktól. Az A. odorata Mill poroszországi példányainak termései jóval kisebbek, termésök csészéjének fogai és tüskéi mezitelenek, a csésze többi része pedig egyszerűen pelyhesedő, míg a honi A. odorata nagyobb termésein az egész csésze fogaival és tüskéivel együtt mirigyszőrös s ezért mint var. ß) glandulosa m. megkülönböztetendő. 2. Arabis alpestris (Schleich, sub Turritide) Rchb. icon f. 4338. Nő mészsziklákon mint forma ß) hirsuta a Hunka-Kamena alhavas kőszirtes tetején a Hercules-fürdők környékén. 3. Bromus patulusM.etK. ß velutinus Koch Syn. ed II. 712. Napsütött helyeken utak és szántóföldek szélein Alibeg és Berzászka közt, valamint az Aliion alatt Orsovánál. 4. Bromus serotinus Beneken. Bot. Zeit. 1875 p. 724. Árnyékos hegylejtőkön a berzászkai völgyben. — Növényünk a Bromus asper Murr-tól, mint legközelebbi rokonától, azon jellegeken kivül, melyeket Neilreich Ágoston a magyar florához irt «Nachträge und Verbesserungen»-jében (p. 8—9) feljegyez még több tekintetben eltér. Különösen feltűnő felső azaz nagyobbik polyvája (gluma), mivel csúcsánál hirtelen összehúzódik, mintegy le van kerekítve s aztán szálkahegybe végződik, — míg a Bromus asper Murr, felső polyvája egyenletesen keskenyedve kihegyzett csúcsú; eltér továbbá zöld vagy kékesen befuttatott füzérkei által is a Br. aspertól, melynek füzérkei fakózöld színűek. 5. Epilobium collinum Gmel. a Plesch-hegyen s a Gropa-Cistri napos helyein a Sarko hegycsoportban. Epilobium montanum L. var.tenellum Heuff. En. pl. Ban. p. 60. a Gropa Bistriban szedett apró E. montunumok alapján az E. collinumhoz számítandó. 6. Epilobium Lamyi F. Schultz. Bot. Zeit. 1844. Nedves helyeken a Duna menten az Aliion felé és az orsovai pataknál Orsova mellett. Az Epilobium adnatum Griseb. társaságában elég bőven nő Nagyváradon is, utóbbi társától azonban szürkén pelyhes szára, szürkébb termései és alsó színökön a főeren selymes pelyhü levelei által feltűnően elüt. 7. Epilobium lanceolatum Seb. et Maur. fl. Rom. prodr. p. 138. Erdős helyeken a Kukujevo- hegyen Svinicza falu közelében. 8. Epilobium tetragonum L. nec aliud. (E. roseum Schieb, teste Kern. Ö.