Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)

1. szám

25 Bj A TÁPCSÖ. u) Garat, bárzsing. A szájnyílást a gyomorral a garat és az igen rövid bárzsing köti össze, (I. tábla, 5. ábra a). Ez a csö, ugy mint a köztakaró, két rétegből áll; belül van a cliitinisált hámképződménynek vékony folytatása s e körül a képzőréteg, mely erős izmok által vétetik körül. 3) A gyomor. A tápcső legterjedelmesebb részét képezi a gyomor, mely a fejtorj első részét majdnem egészen betölti. Minthogy áz a fej csúcsa felé is dudorodik, (II. tábla, 5. ábra />) a bárzsing alsó felének közepe táján nyílik a gyomorba, melynek egyes kemény részei s számos izmai miatt határozott, aljával öszszeillesztett csengetyühöz hasonló 2 alakja van. Ez az alak annyira állandó, hogy mását, mint kidudorodást sok példánynál a fejtorj pajzsa külső felületén is láthatjuk, mi nyilván onnét eredhet, hogy vedléskor a gyomor szilárd állapotát megőrzi, s a megkeményedő uj felbőr hozzá illeszkedik. A rágóknál tapasztaltuk, hogy a táplálék megőrlésére csak egy rágó pár szolgál s ez is épen csak harapásra alkalmas. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a gyomor belsejében sajátságos szerkezetű készüléket találunk, mely a tápanyagok összeapritására, megőrlésére szolgál. Ha a gyomrot has felőli oldala hosszában felhasítjuk s gondosan szétterítjük, olyannak mutatkozik, a minőnek a G-ik ábra mutatja. Középen, tehát a hát felőli oldalon, felső, szabad végével hátrafelé fordítva, ugy hogy ez az 5-ik ábra c pontjába esik, egy üllőhöz hasonló, elöl félkör alakjában kiszélesedő, csúcsán gömbösen megvastagodott s a gyomor belseje felé nyúló kettős kis horoggal ellátott fog áll, (II. tábla, G. ábra i). Mellette, jobbra-balra, van egy-egy gerebenhez hasonló őrlő fog (II. tábla G. ábra /). E fogaknak egymáshoz való súrlódása eszközli a tápanyagok teljes összeapritását. E fogak ily szerkezetében találom fel a sodró-állatkák illető szerveinek megfelelő voltát, azaz, a tökéletes homologiát. Hogy az összehasonlítás könnyebb legyen, a II. tábla, 7-ik ábrájában adom a rák gyomrának őrlő készülekét, holott ugyan e tábla 8. és 9-ik ábrái két sodró-állatkának rágó gyomrát tüntetik elő A homologia feltűnő, már az első tekintetre is szembeszökő. Mindkettőnél ugyanazon részeket és hasonló szerkezetet láthatunk. Mindkettőnél van egy belső (i) s egy külső rész (m). Ez utóbbit GOSSE*, ki a sodró-állatkák fogairól igen részletes kutatásokat közlött «kalapács»-nak 1 BAKTSCH «A sodró állatkák» Budapest 1877. A GOSSE «Philosoph. Transact.» 1856.