Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)

2-3. szám

125 Tévedés volna azt liinni, hogy a Tiszavirág csak a Tiszában él, mert e nevezetes állat előfordul hazánkban: a Dunában (óbudai hajógyár, Cse­pelysziget, Baja — a Duna Sugovicza nevű mellékágában, — Báziás), Győr mellett a Rába és Repczében; a Tiszában és Marosban (Szeged); a Temes­ben (Temesvár); a Fehér-Körösben (Békés-Gyula); a Bodrogban (Sárospa­tak) ; a Ronyva patakban S.-A.-Ujhelynél. Hazánkon kívül pedig: a March folyóban Morvaországban, a Striwiaz folyóban Lengyelországban; Franczia­országban és Hollandban; Németországban az Oderában, a Visztulában Elbing mellett és Danzighauptnál.^^ C^joouiav-^^J^ Erdekesnek tartom itt elmondani, hogy a Tiszavirágról irodalmunk­ban már van említés téve. A Tudományos Gyűjtemény 1819. VIII. köteté­ben: <*Egy különös tüneménynek, az úgynevezett Tisza virágzásának leírása» czím alatt, GOROVÉ LÁszLÓ-tol, mely a Tiszavirág életkörülményeit s ezek rajzait meglehetősen híven adja elő. Ugyanő írja azt is, mit Szegednél ma­gam is hallottam, hogy a tiszamenti paraszt így átkozza társát: Isten csak addig éltessen, míg a Tiszavirág él a vizén! A Tiszavirágéhoz sokban hasonló jelenetnek voltam szemtanúja julius hó 10-én 1874-ben Homomna mellett, Zemplénmegyében. A Laborcz vizé­nél rovarászva, naplemente előtt roppant mennyiségű apró állat rajzott a légben a part körül, melyek ruháimat is csakhamar belepték. Az állat far­sertéi nélkül csak 3V2 % hosszú és csupán két szárnya van; kétségen kívül a Laborcz vizében él s neve Caenis dimidiata Stepli. (lactaoa Burm.). Gyermekkori éveimből tudom, hogy Nagyváradon augusztus havában esti 9 óra után a Polymitarcys virgo Oliv. (Palingenia lioraria Burm.) egy­ízben oly roppant mennyiségben lepte el a kishíd egyik lámpaoszlopát és hullott le a hídra, hogy az utczaseprők lapáttal hányták azokat vissza a Sebes-Körösbe. Hasonló mennyiségben jelent meg a múlt év aug. 7-én, midőn egy a hídon átmenni akaró szekér négy ökre, a milliónyi szárnyas lény­től megvadulva, a szekeret darabokra törte. De némely évben csak kevés, máskor alig egyesek láthatók. El ezen kívül Nagyváradnál a Sebes-Körösben még egy más kérész-faj is, mely évenkint néhány napig milliónyi mennyiségben lepi el a körösmenti házak falait; de minthogy jelenleg példányaim nincsenek, a nevét biztosan nem mondhatom meg ; valószínűleg Ba'éiis purparuscens Brauer, nec Pict. S minthogy más fajú kérészeket kisebb-nagyobb számmal csaknem minden folyóvíznél találhatni: nem valószínűtlen, miszerint minden folyó­víznek megvan a maga «Tiszavirág»-ja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom