Téli Esték, 1914 (18. évfolyam, 10-18. szám)
1914-01-11 / 11. szám
2 TÉLI ESTÉK A tizmilliomodik utas. A csendes óceán végtelen tükrén Amerika felé úszik egy hajó, a kivándorlókat vivő hajó-város. Az első osztályú fedélzeten durrog a pezsgő, hallik az éljen a világ minden nyelvén! Hogyne! A hajóstársaság ünnepet ült a jó üzletmenet örömére. Jubilál. Most szállítja a tiz miliomodik utast a tizmiliomodik egy magyar, egy szegény ekés ember. Kínálják étellel, itallal, isznak az egészségére, vendégelik illő, úri módon. A szegény magyar könnyes szemmel bámul, mi ez? Megmagyarázzák neki: a hajótársaság, mennek hajóján utazik, fennállása óta a tizmilliomodik utast most szállítja, őt érte a szerencse éppen ő váltotta meg a tizmilliomodik jegyet. Örüljön hát, a hajótársaság kitesz magáért. Szerencsés ember, ne búsuljon, szerzünk magának fényes alkalmazást, ki fogjuk eszközölni, bár fedélközi utas, hogy ne kelljen Ellis-Islandon vesztegelnie, ellátjuk tanáccsal, pénzzel. A szegény magyar puhabélü foszló kalácsot eszik. Rá tokaji bort iszik .. . Barázdás arcán köny nem pereg, csak belül sir a lelke . . . haza gondol.. . oda haza öt aprósága száraz kenyeret majszol, a kis tehénkét a riskát eladták, kellett útiköltségre. Édesanyjuk hogy vigasztalja őket, biztatja: kis szivem, lesz nem sokára; küld édes apátok soksok pénzt, Veszünk megint tehenet, meg bocikát is... Csakugyan: két hét múlva megy haza a pénz, hamarosan van tehén is, bocika is. Szerencsés volt, mert a tizmiliomodik volt. De hát a többi, az előtte és utánna valók ?... Az amerikai bányák mélyén minden héten ha- lálorditástól borzong a föld, a kohó tüzében minden héten serceg az emberi hús. Magába kapál az itthon maradt asszony, minden feltúrt rögöt könnyeivel öntöz.. . tegnap hozta a drót, hogy az ura odafult a tárnába ... A mes- gyén a csóva mellett labda után kapkodott a már apátián kicsije. Ismét egy időjóslás. Az Alkotmány egyik régi olvasója, ki évek óta foglalkozik meteorológiával, 1914. évre a következő jóslást állította fel: Január : Elején ködös-borús, 14 ike táján derült, 24-ike táján csapadék, borús idő. Február: Egész hónapon át derült idő, 24-ike körül szeles-zivataros. Március: Szeles, borús, hűvös, 12-ike körül hó, 20-ika körül hideg, szeles. Április : Egész hónap hűvös, esős, nagyon kevés napos idő. Május: Elején hűvös, 10-ike körül kissé derült, 15-ike ' után borús, esős idő. Junius: Egész hónapban sok csapapék hűvös idő. Julius : Derült napokkal, hűvös időjárás. Augusztus: Egész hónap derült időjárás, kissé csapadékkal. Szeptember: Első fele csapadékos, 15-ike után derült napok. Október: Egész hónap szép idő, 20-ika táján csapadék. November: Derült idő egész hóuapon át, vége felé csapadék. December: Eleinte hideg, ködös, később derült idő, 16-ika után borús, majd hideg, derült napok. Családi szikrák. Vagyonos ember leányát kérte meg egy csinos fiatalember. A leendő após érdeklődéssel kérdi a vőlegényjelöltet: — Ön tehát megkéri leányom kezét. És mikorra akarja a házasság napját? — Oh kérem, — felel az ifjú — azt teljesen a kisasszonyra bízom. — Dehát milyen lakodalmat akar. Nagyszabású legyen-e a mulatság, vagy csak szűk családikörben ünnepeljük meg az örvendetes eseményt ? — Oh kérem, — felel a vőlegény, — az erről való gondoskodást teljesen önre bízom. * Különféle korszakokban. Mikor a leány 18 éves: Mama: Leányom, kérőd van! Leány: Mi ö? Mikor a leány 22 éves: — Leányom, kérőd van! — Ki ö? Mikor a leány 28 éves: — Leányom, kérőd van ! — Hol van ő? — Ne meszeld mán annyit a szobádat anyukom, mert addig-addig rakod rá a meszet, hogy kiszorít belőle, — mondá Pupák koma a feleségének. — Dehogy is szorít apjukom, van ám annyi kis sütnivalőm, hogy kívül is meszelek hozzá egy-egg paránkát — válaszol bölcsen Kata néni. Tanácsadó. Tanács, amelyik nem használ... A furfangos ügynökök jól tudják, hogy az 5 ravaszságuk ellen hiábavaló minden tanács. Ők a magyar ember jóhiszeműségére és a magyar asszonynak könyenhivőségére és gyanútlan természetére utaznak. És sikeresen utaznak. Tizenhat év alatt hányadik tanácsot, csattanós eseteket adunk az ügynökök furfangja ellen. Mit sem ér. Borsót hányunk a falra. Mégis . . hányjuk, mégis Írjuk. Mert ha csak egyetlen esetben találunk, mentünk . . . nem irtunk hiába. Itt van egy régi módi, de uj alakban sikerült furfang. * Egy munkáscsaládhoz beállított egy fehérnemű üzlet ügynöke, ahol azonban a családfő nem volt otthon s igy a mézédes szavú utazót az asszony fogadta. Férfiinget kínált megvételre s alsóruhát. Az asszony persze a férje tudta nélkül nem mert $enni, mire az ügynök megígérte neki, hogy egy pár nap múlva küld majd mintát. Azt természetesen tudnia kellett, hogy a minta milyen címre jöjjön. Az asszony megmondja a férje nevét, de a számitó ügynök úgy tesz, mintha nehezen bírná megérteni, ezért arra kérte az asszonyt, hogy Írja fel a nevet egy darab papírra. Az asszony gyanútlanul aláírta és csakugyan néhány nap múlva meg is érkezik 80 korona értékű fehérnemű. Persze az illető munkás visszaküldte. A dolog végre is perre került.
