Téli Esték, 1914 (18. évfolyam, 10-18. szám)
1914-02-22 / 17. szám
4 TÉLI ESTÉK / Gazdák világa. Hó a kertben. Van a gyümölcsösben munka télen is. De mikor hó van, mit csináljunk akkor? Óvatosan lökdössük meg a fenyőlombokat, a ribizkebokrokat, a kis barackfáink ágait, mert az a vastag hó már most is, hogy lenyomja őket; hát még, ha majd olvadni kezd, megnehezedik, bizton lehasogatná az ágakat! Itt az utón minek a hó ? hiszen ha olvadni kezd, teleszivódik véle a föld s nem tudunk majd járni rajta a nagy sár miatt! A szamócás ágy meg milyen száraz volt az őszönf; hordjuk csak rá a havat, hadd szívódjék majd tele a földje hólével, ha olvadni kezd lassan. Látjuk hát, hogy amint káros a hó, mert beolvad nedvessége az ablak fájába, a fal párkányába, a falba, a ház, a nádfedéltetőbe, az útba, ahol járni kell, stb. ép oly hasznos is másrészről épen ugyanezen tulajdonságával ; mert ba a tavaszi lassú olvadás beáll, szép csendesen, észrevétlenül feláztatja a veteményes ágyak száraz földjét s mélyen beszivódik a növények gyökereihez; megjavítja, trágyázza a földet s az ilyen földben bizony sokkal szebb terményre számíthatunk. Itt az ideje! Ráérünk most! Lássunk csak hozzá! Falapátot elő és takarítsuk fel az egész udvart a hótól, hogy ne legyen az sáros, ne olvadjon bele ez a sok hó; és hordjuk be a havat a kertünkbe a veteményes ágyakra, szép egyenletesen. Rakjuk tele hóval a gyümölcsfák töveit, a szőlő árkait, a fenyőfák, virágok, diszbokrok s minden élő növény tövét; mert azoknak igen nagy szükségük van erre. Annak a bokornak, a nagylevelü káposztának ugyan mikor esett a tövire eső ? hiszen feltartotta azt a lomb, a levél meg marad a káposztalevél nagy táljában s onnan azon mód el is párolgott. Száraz itt a föld nagyon; kell ennek igen sok nedvesség ! Most már csakugyan örülhetünk a hónak, mert eltakarítottuk onnan, ahol nincsen rá szükség, az udvarról, az utakról mindenütt: és odahordluk a növények száraz földjére, ahol óriás hasznot tettünk véle önmagunknak; mert megkétszereződik termésünk. Hát még aki karácsony előtt jó mélyen megásta, felhantolla a kerti ágyakat, a fák töveit! Ott hogy ivódik majd be az olvadó hó. Czapúry Bertalan. * * * Határ elzárás a Balkán felé. A Balkánon, de különösen Bulgáriában, az utóbbi időben nagy mértékben kezd elterjedni a keleti marhavész, amely 1881. óta elkerülte Európát. A járvány első jelentkezése után, 16, és baromi! kivitelével, eltiltották az élő állatok és a széna és szalma behozatalát az osztrák-magyar monarchia határain át. Minthogy azonban a járvány azóta terjedőbe volt, a közös vámbizottság hozzájárulásával a földmivelésügyi minisztérium rendeletet adott ki, amelyben elzárta a határokat a Balkánról érkező élőállatok és széna és szalma csomagolt összes áruk elól. Minthogy pedig a marhavész mibenlétét állatorvosaink legnagyobb része sem ismeri, az állat orvosi főiskola vezetésével a helyszínre vegyes szak- bizottságot fog küldeni a földmivelésügyi miniszter, amely a bolgár kormány engedélyével a vész tünteit és lefolyását fogja tanulmányozni. Érdekes-rovat. A szemüveg múltja. Valószínűen sokan vagyunk abban a hitben, hogy a szemüveg, mint a nagyitó messzelátő köny- nyen kezelhető alakja, csak a nagyitőlencse általános elterjedése után került általánosan használatba. Pedig már több ezer éves múltra tekinthet vissza. Ne- ró-ról köztudomású, hogy egy domborura csiszolt, viztiszta smaragdon át szemlélte a gladiátorok viadalát. A régebbi időkben különben csaknem kizáróan a smaragdot, mint a legtisztábban előforduló drágakövet használták szemüvegek gyanánt A középkor különösen X. Leó pápáról jegyezte föl a nagyfokú rövidlátást, amely hibáján állandóan lornyetljével segített. Raffaello hires arcképén is látható egy ehhez hasonló eszköz, de ezt inkább nagyitóiivegnek vehetjük, ami az imakönyv miniatűrjeinek megtekintése végett van a pápa kezében. Pellikánusz egy jegyzete szerint Leó a szerzetesek fölvonulását specillum-on át nézte, ami alatt a szemüveget kell értenünk. Ariosto azt mondja róla, hogy talán látni sem tudott volna szemüveg nélkül. A pápa rövidlátásáról Számtalan anekdota élt a kőztudatban. A szienai Bartolomeo Szocini, egy fecsegő udvaronc, egyszer a pápának hosszas beszédben előadta, hogy Firenze levegője árt a szemnek. A A pápa mosolyogva válaszolta: — Sziena levegője meg, ugylátom, az agyvelőnek árt nagyon ! X. Leó megválasztása után a Szent-Péter-templomba vésett^évszámot: MCCCCXL a római Pasquino szobrán a következő epigramma magyarázta: Multi coeci Cardinales creaverunt coecum decimum Leonem. (Sok vak bíboros választotta meg a vak tizedik Leót.) A pápa nevetett a fölirá- son, amint hírül vitték neki és ötven arannyal jutalmazta meg a szellemes szerzőt. Háziasszony. Élesztökészités. Élesztő is nagyon sokféle van s az ügyes gazdasszonv bármelyiket otthon is el tudja készíteni. Söréleszlőt úgy készif, hogy friss, langyos, erős sört kevés élesztővel és liszttel kever össze. Ha ez a keverék meleg helyen tiz, tizenkét óráig állt, készen van a jó sörélesztő. Egyszerűbben lehet azonban borsó-, komló-, vagy korpaélesztőt készíteni. A borsóélesztö úgy készül, hogy megtörünk egy evőkanálnyi szárazborsót, ezt egy félliternyi forró vízbe töltjük. Jól összekeverjük s egy éjszakára meleg helyre állítjuk. Másnap reggel a viz tetején hab mutatkozik, ezt gondosan leszedjük s belegyurjuk a köttes tésztába. A komlóélesztö készítése sem boszorkányság. Maroknyi jó komlót egy liter vízzel addig főzünk, mig teljesen el nem málik. Akkor azután egy tojás- fehérjével, negyed kiló liszttel, egy deka cukorporral tésztát gyűrűnk belőle, kisebb darabokra osztjuk s a napon megszáritjuk. Korpaélesztö. Buzakorpát meleg vízzel addig keverünk, mig sürü tészta lesz belőle. A keveréket jól záródó edénybe tesszük s meleg helyre állítjuk. Egy nap múlva már élesztőként használhatjuk. A boltból vett élesztő sohasem olyan jó, mint amit otthon készítünk. Nem egyszer becsap a huncut boltos bennünket, gyenge vagy már régi, meg- savanyodott élesztőt ad. Ha nincsen időnk, vagy alkalmunk, hogy otthon készítsünk élesztőt, az ilyen hibás élesztőn is lehet segíteni. Gyenge élesztőt például úgy javítunk meg, hogy langyos-meleg vizet,