Téli Esték, 1914 (18. évfolyam, 10-18. szám)
1914-01-04 / 10. szám
6 TÉLI ESTÉK Mi újság1? A farsang. Az idei farsang hossza lesz ám! Elnyúlik — egész február 25-éig. A két szűkesztendő után, amely bizony felér hét szűkesztendővel — (annyi baj, rémület, kár, csapás szakadt ami nyakunkba!) — bizony talán egy kicsit hosszúra is nyúlik. Különben! Akik megéitik az élet sorát-utját, azoknak tökéletesen mindegy. Most már a farsang bizony nem annyit jelent, mint hajdanáriumban. Mikor az emberi természetnek, szenvedélynek a farsang egy kis szabadabb pórázt engedett... Most nagyon sok embernek az a boldogsága, ha napról napra farsangot csaphat. Vargabetűt csinálhat. Az a tudomány, mely az élet örömeit jól, bölcsen eltudja osztani a kurta utón, mely a sirhoz vezet; nagyon kevesek tudománya. Hiszen Ínséges időt élünk! Munka nélkül való időt taposnak az emberek ezrei, tízezrei: hirdetik... És mégis! Tessék csak végigjárni utcákat, megfigyelni utcasarkokat, pálinkás, sörös, boros korcsmákat, üzleteket. Szól a muzsika. Hullik a kurjantás! Erős, ép emberek düllöngőzve követelnek alamizsnát. És ha munkát ígérünk: fintorgatják az orrukat. Mintegy lesajnálva a gyermeteg naiv halandót, aki munkáról akar gondoskodni. * Vannak igenis szegény, tehetetlen, ínséges emberek is. Akik,szívesen dolgoznának. Sőt szégyenük az alamizsnát. Éppen az a baj, hogy mindenféle jótékonyságról gondoskodunk. Talán iulbőven — olyan jótékonyságról, amely csak rontja a népet. Csak most se akarnak gondoskodni a munka-jótékonyságról, a mi biztosítaná a szegény embernek a tisztességes farsan90t is- Krónikás. — A kivándorolni akarókhoz. A belügyminiszter az északamerikai Egyesült-Állomokba kivándorolni szándékozók megvédése ügyében a fővároshoz körrendeletét intézett, amelyben értesiti a főváros közönségét, hogy az északamerikai Egyesült-Államokban főleg a vas- és acéliparágak terén történt üzemkorlátozások folytán igen nagy a munkanélküliek száma. A belügyminiszter figyelmezteti a kivándorolni szándékozókat, hogy a saját, jól felfogott érdekükben utazási szándékokról mondjanak le, vagy legalább is halasszák el. A vidék is észbekaphat. — Ferenoz Ferdinánd trónörököst, a királyi trónus várományosát a főrendiház hódolattal üdvözölte azon alkalomból, hogy november hó 18-án töltötte ötvenedik életévét. — A horvát állapotok. Mindenki azt hitte, hogy az uj bán kinevezésével Horvátországban a rendes, békés állapotok következnek. Fájdalom, már a horvát országgyűlés megnyitásakor a kisebbség nagy, botrányos zavarokat csinált. Bosszúból tették ezt, hogy az uj váiasztás azoknak adott többséget, akik híven ragaszkodnak az anyaországhoz, szent István koronájához. Az országgyűlés végre is megalakult és úgy Írják az újságok, hogy a többség el fog bánni azokkal, akik a nép békés, munkára alkalmas kormányzatát újra lehetetlenné akarják tenni. — Sirius jubiláris jóslata. Sirius, az agg jós is jubilál. Tíz esztendeje annak, hogy elhangzott ajkáról az első jós ige s azóta szorgalmasan és kitartóan folytatja vállalt hivatását. Ebből az örvendetes alkalomból jubiláris jóslattal lepte meg a redakciókat s ezek utján a nagyközönséget az »idők járásának ismerője«. Elmondja, hogy mától kezdve hidegebb idők várhatók több helyen havazással, némely helyen esővel és hóval. 1914. január 1-től hideg szeles időjárás Ígérkezik. Több helyen nagy havazás lesz, mig 14-től ködös, enyhe időjárás ígérkezik és az 21-ig tart el. Ettől kezdve ismét hidegebb idő várható, helyenkint hócsapadékkal és nagy ködökkel. Január 8 és 14 között több helyen nagyobb földrengések várhatók. Különösen Dél-Olaszországban lesznek erősebb földrengések. Februárban az időjárás átlag véve hidegnek igérkeztk és több helyen nagyobb havazások várhatók. Egész Európában és nálunk is hatalmas hóviharok lesznek, februárban 25 és 28 között több helyen. II. rendű földrengés Ígérkezik, még pedig Rómában, Madridban és érezhető lesz Kecskeméten, Félegyházán is. Márciusban az időjárás szeszélyes lesz: a hónap közepéig hideg és szeles, itt-ott hóval és esővel. — Ezután enyhébb idő következik. Végül boldog ünnepeket kíván a.tisztelt olvasónak. — Egy szabadsághös halála. Megemlékeztünk róla, hogy meghalt Szegeden Debreczeny Ignác, volt 48-as honvédfőhadnagy. Petőfi Sándorral egy esztendőben, 1823-ban született a 91 évet élt Debreczeny Ignác. A szabadságharcot végigküzdötte, sok véres csatában vett részt, többször megsebesült, vitézségéért különféle katonai érdemrendekkel tüntették ki s ezeket haláláig büszkén viselte. Budavár visszafoglalásánál ő volt az első, aki fölliágott a várfalára. Azt a sebet, amelyet akkor kapott homlokára, büszkén mutogatta. Amikor Budavár falára lépett, a történelem tanúbizonysága szerint, Görgey tábornok utána kiáltotta: — Brávó főhadnagy ur! így lett egy csapásra főhadnagy. Az önvédelmi harcz leveretése után elmenekült az idegen járom alól hazájából. Előbb Londonban tartózkodott, majd Amerikába vándorolt, ahol fényképészetből élt, majd részt vett az amerikai szabadságharcban, ahol kapitányi rangra emelték. Az amerikai háborúban szintén sok sebet kapott, keresztüllőtték a vállát, kezét, lábát, hónapokig feküdt élet-halál között, erős szervezete azonban legyűrte a betegségeket. Az alkotmány visszaállítása után tért vissza Szegedre. A szabadságharc előtt 5 volt az első fényképész Szegeden. A hontalanságból visszatérve, a város szolgálatába állott. 1908-ig vámpénztáros volt. — A jó pap halála. Pőstyénből írják: Kisbáb községben Sujánszki-Halkó István plébános egy vör- henyben megbetegedett fiúnak adta föl az utolsókenetet. Pár nappal rá a lelkész is meg kapta a pusztító betegséget, a melybe pénteken belehalt. A plébánost nagy részvét mellett temették el. Az egész vidék népe megsiratta a derék lelkipásztort, a ki hivatásának áldozata lett. — Százötven pályázó. Szegedről írják: A napokban temették az egyik végrehajtót, akinek 30—40.000 korona jövedelme is volt. így nem csoda, ha valóságos tülekedés folyik a megüresedett állás körül. Még a pályázat sincs kiírva, máris körülbelül 150 nevet emlegetnek, akik az állásra aspirálnak. Köztük számos ügyvéd és több magas- rangú állami tisztviselő is van. — Átalakul a csillagbörtön. A híres szegedi csillagbörtön 1916. január 1-én fegyházzá alakul át. Ez a közveszélyes munkakerülők ellen hozott törvénynyel van összefüggésben. Az uj törvény ugyanis dologházak létesítéséről intézkedik amelyek fölöslegessé teszik a börtön intézményt, Szabadkán és Rózsahegyen is meg kezdik már ez évben az ilyen dologházak építését, melyek 100—1000 ember befogadására lesznek alkalmasak. 1916-ra elkészülnek az összes dologházak. A Csillagbörtön igazgatója, Müller Mór azt mondja, hogy az épület megmarad mai formájában — mert fegyház és börtön között nincs számottevő különbség — csupán a fegyelem lesz szigorúbb. Ha gyászolón nem tudsz segíteni tettel: Segíts legalább részvétkönynyekkel.
