Téli Esték, 1914 (18. évfolyam, 10-18. szám)
1914-01-04 / 10. szám
TÉLI ESTÉK 5 éppen annyira káros a vemhes tehenek elhizlalása ; a legjobb borjukat azon tehenek ellik, melyek se nem soványak se nem kövérek, tehát jó erőben vannak. A fejést nem jó a vemhes tehénnél csaknem a borjazásig folyatni, hanem 5—6 héttel előbb lassacskán hagyjuk el. * * * A ló térdének sérülése. Ha a ló térdreesett és megsérült, vezessük lassú lépésben az istálóba, öntsünk a sebre 2 csöbör vizet, azután puha vászondarabbal, anélkül, hogy dörzsölnők, szárítsuk le a sebet és fedjük be ujjnyi vastag sebbvattával, amelyet széles flanel szallaggal erősítsünk a sebre, az egész kötést pedig fedjük be gyengén összehúzott térdszijjal. Pihentessük a lovat 3 napig, anélkül, hogy a képződött vart érintenék, Ezután lassú lépésben vezetgetjük a lovakat hogy a var fel ne pattanjon, Mire ismét feltesszük a kötést, hasonló módon, mint az első alkalommal, 12—13 nap múlva a var magától leválik s alatta uj szőrrel benőtt bőr látszik, amelyen a szőr színe sem szenved változást. Tudnod kell, hogy kétszer kettő négy, Mert ha csak sejted, nem sokra mégy! ínség-munkák. Sokszor hangoztattuk, hogy a nehéz időkben nem könyöradományokra, inségajándékokra van legkiválóbb szüksége a munkabíró, egészséges embernek, népnek, hanem munkára. Olyan munkákat kell tehát teremteni, amellyel egyrészt segítünk a népen ; másrészt alkotunk, építünk és haladunk. Vagy védelmezzük magunkat a jövő veszélyei ellen. Most a földmivelésügyi miniszter jön ezzel a munkával. A segítség legjobb, legbiztosabb módjával. Törvényjavaslatot tett le a képviselőház asztalára, hogy mi módon segíthessen a dolgozni akaró Ínséges embereken. Ebben a törvényjavaslatban felhatalmazást kér a földmivelésügyi miniszter a képviselőháztól arra, hogy a Tisza—Szamosköz ármentesitésére és belvizeinek rendezésére 6.5000,000 koronát, a Bereg- vár megyei Vizszabályozó és Ár mentesítő Társulatnak 350.000 korona, a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulatnak pedig 400,000 korona, a Felszabolcsi Tiszai Ármentesitő Társulatnak 600,000 korona államsegélyt előlegezhessen 1917. év végéig terjedő időre. Ugyancsak kéri, hogy az Ecsedi Láplecsapoló és Szamosbalparli Árvizmentesitő Társulatnak 900,000 korona, mig Borcsa és Bárányos községeknek lakosai keresetképessé tételére alkalmas munkálatokra 140.000 korona államsegélyt engedélyezhessen. Kerekszámban tehát majdnem nyolc millió korona az egész összeg, melyet az Ínséges népnek a felsegitésére szánnak. Ez az összeg a rövidesen meginduló munkáknál azoknak jut, akit a balsors látogatott és akik most munka hiján szűkös napokat látnak. Tehát az árvizsuj tóttá nép kap keresetet. Mindenki, aki dolgozni szeret, megtalálhatja a maga munkáját s ha majd a javaslatból szentesített törvény lesz (amit remélünk, hogy hamarosan lesz), menjen mindenki munkába, ne várja a hivó szót, mert aki előbb jelentkezik, előbb kap munkát és igy maga és családja elkerüli az Ínséges napokat és Istenben vetett hittel várhatja a boldogabb, a jobb — esztendőt. Háziasszony. Avas zsír megjavítása. Az avas zsir élvezhetővé tételére alkalmasnak bizonyult a következő eljárás: Veszünk faszenet, harminc liter zsírhoz körülbelül két kilót, mozsárban porrá törjük és ráhintjük egy durva vászondarabbal leteritett passzirozó szitára vagy rostára. Ügyelni kell arra, hogy a vászondarab széle a szita peremén kívül legyen s ne csúszhasson be a szita hálójára. A szita alá tiszta edényt kell elhelyezni s aztán a zsirt apródonkint fölosztva, ráöntjük a szénporra. A szénpor a rajta keresztülcsöpögő zsírnak elveszi a rossz szagát s a szita alatt levő edényben összegyűlő zsiradék olyan lesz, mint a frissen olvasztott zsir. * * * A baromfiak téli kezelése. Baromfiállományunkra télen nagyobb gondot kell fordítani, mint az év többi részeiben. Még a hideg idő beállta előtt meleg ólakról kell gondoskodni. A baromfi-ólat télen nem szabad fűteni, mert a fütött ólakban tartott állatok sokkal könnyebben megbetegesznek és elhullanak. Legcélszerűbb, ha az ólat egyenletes -f- 4 -6° melegben tarthatjuk. Némelyek a padlóra vastag rétegben lótrágyát szórnak és azt keményen lehengerelik; ezen almot a tél folyama alatt kétszer kicserélik. Az igy elkészített padlót hetenkint egyszer vagy kétszer két centiméternyi vastagságban szitált hamuval vagy száraz falevelekkel hintjük be. Az ülőrudak hét centiméter átmérővel és lefaragott élekkel bírjanak és félméter magasságban helyezendők el. Az állatokat óvjuk meg az esőtől és főleg széltől. A havat a közelből el kell távolítani, mert ettől igen könnyen szembaj támad. Nagyon hideg időben langyos vizet itassunk és reggel inkább meleg eledel, úgymint: főtt burgonya korpával, kenyérrel és egyébb hulladékokkal keverve adandó. Az emésztés előmozdítása céljából tört tojáshéjat s megőrölt csontokat adhatunk. Zöldséget és vágott répát is kell adnunk. Az esti eledel rendesen magfélékből álljon. Felváltva árpa, kukorica, ocsu stb. A beteg állatokat el kell különíteni és ameny- nyiben remélhetjük kigyógyitásukat, szintén meleg helyre tesszük. Falusi iskolában. Fgy falusi iskolát ment a tanfelügyelő meglátogatni. Persze, ez alkalomra minden gyereket [odahajszoltak. S mert pad nem igen volt, sok gyerek bizony csak a földre kuporgott. Kérdi egyik gyerektől a tanfelügyelő : — Miért vagyunk a földön ? — Mert a padban nincs hely. — vágja ki bátran a Pista gyerek. A rugós szövet. A debreceni cívis asszony bemegy a röfös boltba s szövetet kér. A segéd mutat egyet s összegyűrve mondja az asszonynak: — Ezt vegye kérem, kitűnő szövet, összegyűrtem s egyszeribe kirúgja magát. — Rúgja bizony a nagyapját, de nem engem ! — mondja a nemzetes asszony, meg se hallgatva a segéd magyarázatát s mérgesen hagyja ott a boltot. Örökké nem maradhat éj, Azért ha búd van is remélj.
