Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-11-30 / 5. szám
XVII. évfolyam. Szatmár, 1913 november 30. 5-ik szám. A Hét. Azok az alapítványi pénzek A KERESZTÉNY CSALADOK LAPJA Megjelenik november, december, január és február hó — minden vasárnapján. Előfizetési ára: 4 hónapra .... 2 K — fillér Felelés szerkesztő és kiadótulajdonos BODJÍÁRJRÁSPÁB. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Arany János-u. 17. sz. A delegáció feszült várakozással nemcsak a t á r g y a Iá S á r a monarchia, de egész Európa poli- figyelt tikai. de főleg gazdasági világa. Mert soha nem volt náluuk úgy összefüggésben a politika a gazdasági érdekekkel, mint most- Ebben a nagy, nehéz és igazán küzdelmes időkben. A gazdavilág szinte elfojtott lélegzettel leste, várta, hogy a delegáció, ez az országos nagy bizottság, bár mi bajunk, pártoskodásunk van ide haza : ott Európa színe előtt, a nagy világ előtt, megtudja őrizni önuralmát. Mogtudja teremteni, legalább egy időre a fegyverbékét és megtndja mutatni a világnak — mert mi csak erről beszélünk, hogy a mi hazánk gazdasági tekintetben megérdemli a külföld bizalmát. A szükséges harmónia, fegyverbéke — fájdalom — nem következett be. Sőt oly tünetek mutatkoztak, melyek ha nem kapunk rövidesen észbe, — teljesen lerontják hitelünket s tönkreteszik gazdasági tekintélyünket. És bekövetkezik majd az, a mi történetünkben többször ismétlődő jelenség, hogy ennek a szegény magyar nemzetnek, népnek kell a hazafiak nagy, lázas hazaszeretete miatt szenvednie és sírnia. * A pénzügyi bajo- nem égészben a politikai zavarok, kát, a gazdasági a belső egyenetlenségek okozták, válságot, Egész világ baja az most. De a mi válságunk, a mi bajaink nem lennének oly súlyosak gazdasági téren, ha egymást megértés, osztályharcokat kerülő tömör védekezés állanának mögöttünk. Fájdalom ennek a felfogásnak, ennek a legértékesebb védelemnek híján vagyunk. Sőt, bár ne lenne igaz, mi magunk, mi magyarok gyengítjük hitelünket; tárjuk fel sebeinket a külföldnek. Szinte riasztjuk a segitó kölcsönök hozzánk való érkezését. Pedig jól fogna rajtunk például a francia piac támogatása. De azért még emiatt sem szabad kétségbeesnünk. Hiszen ha a francia nem ad pénzt, károsít minket. De ön magát is. Károsít, de azért a pénzügyi tőnk felé nem visz- Mi igenis, ha gyorsan észbe kapunk, ha a torzsalkodásokkal és személyi harcokkal fenhagyunk, meg fogunk birkózni a magunk emberségéből is a csapásokkal. Legföljebb tovább fog tartani ez a hét szükesztendő, melynek következményeit bizony a gazdavilág érzi legjobban. Bár mindenki kiveszi részét belőlük. A magyar nemzetet nem most először viselik meg a csapások. És a magyar nemzet most is észbe fog Jcapni és nem fog összeroppani. vagy mint célzatosan hangsúlyozni szokták — papi pénzek — csak nem hagynak nyugtot sok embernek. Még most sem. Mikor ezeknek az alapítványi kölcsönöknek, annyi tönk szélén álló ember érzi áldását. Utolsó mentsvárát, — A káptalani vasszekrények! A milliók! Legtöbb ember tudatlanságból; sokan pedig rossz akaratból, pénzvágyból, gyülölt- ségből ítéli meg ezeket a milliókat. Ez utóbbiak, miután a maguk spekulációs világának vége szakadt... hát ezek után a milliók után ácsingóznak. Milyen könnyű szerrel hozzá is lehetne jutni ezekhez a milliókhoz. És újra kezdeni a spekulációkat. Annyi embernek megrontását és tönkremenését újra és újra megkezdeni! De hát azok a vasszekrények ott a káptalani pénztárakba üresek. Régen és nyugodtan élvezik tartalmát valláskülönbség nélkül az ország polgárai a törvényes kamaton alul is. És könnyek közt vették ki mostanában a tönkretett, megszorított és uzsorás kamatokkal a pusztulás lejtőjére jutott adósok, akiket a bankok zaklattak — szorongattak, Ígéretük ellenére. Kivették a régi, a szolid kamaton. Bár vehetnének, kaphatnának többet is. De nincs! Mert hiszen az a rengeteg millió ott a vasszekrényekben __mese. A fantázia szül eménye. Mi úgy vesszük a dolgot, hogy mindazok a kiabálások, újságcikkek, amelyek az úgynevezett káptalani, papi pénzek ellen időnkint elhangzanak, szinte egy ütésre, taktusra napvilágot látnak ... tudatlanságból, rossz, helytelen felfogásból származnak.
