Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)

1913-12-07 / 6. szám

X TÉLI ESTÉK — És nem ad ? — Mondom, hogy nem adok. Jöjjön és lakjék jól. Néhány pillanatig hallgatás. Mélységes hallgatás. Aztán újra rázkódott egyet. És rezes, rekedt hangon, de csendesen mondotta: — Hát bemegyek. És mentünk. Benn a »székben« rövidesen meg­kértem a mészárost, hogy adjon ennek az embernek minden jót, amit adhat és amivel jól lakhatik — ez a munkanélküli. — Hát aztán pakolja papirosba. Majd haza viszem. A mészáros reám néz. Én meg reá. Titkos, láthatlan sürgöny-váltás volt ez. Sejtelmes értelmét azonnal felfogtam. Mint később megtudtam, igen helyesen tudtam meg. Értelme pedig a következő volt: — Ne tessék engedni, hogy haza vigye. Nincs is hazája. Otthona. Itt jár-kel az utcán naponkint. Egyszer-egvszer reászánja magát a munkára. Favá­gásra, zsákhordásra. De ha valamit szerez, ha garast érez magánál, nincs reá mód, hogy akár pénzért, akár ételért becsalják a munkára. Most pedig ha ő ételt, akár szalonnát, akár más husnemüt kap és vele elmegyen... negyed óra alatt pénzzé teszi. Hogy italt vehessen. Eladja társainak. Olcsón, akár egy pár garasért. Csakhogy — italhoz jusson. E titkos sürgöny-váltás után az én mnnka- nélkülim ismét oda szólott és pedig igen türelmet­lenül a mészárosnak. — Ha mondom, pakolja papirosba. Haza viszem. — Nem; jó ember. Itt fogja megenni, szóltam reá határozott, erélyes hangon. Ott, látom, van hely. (Egy asztalra mutattam.) Nyugodtan elfogyaszthatja. — Pedig otthon jobb szeretném . . . — Én meg itt szeretem látni, hogy jól lakott. — Hát. . . adja ide, mormogta kényszeredett elégedettséggel . . . ... És lassan, csaknem étvágytalanul kezdette fogyasztani az elébe tett igen ízletes ételt. De aztán bele jött. Evés közben kapott étvágyat. A mészáros, csak nézte . .. nézte. És hozzám hajolva súgta. — Ezen emberrel se fogott még ki igy a jótékonyság ... ... Én pedig, mint aki jól elvégezte a dolgát, indultam szokott sétámra. A Nap fáradni kezdett. Sugarai már megtörötten hullottak az esti szürkületre. Korán nyugszik a vénülni, öregedni kezdő természet, akár a tüzében, érzelmeinek lobogásában megcsendesedett kihűlt ember. A Hold bontakozott ki az esti köd országából. És a Hold majd télen is .. . regél, mesél az öregek­nek egykori emlékekről. Jobb időkről. Csendes, munkás napokról. Hogy ő is más volt régen . . . Mikor a lelkek többen és jobban megértették mi van a földön és égen. Szercted-o gyermekeidet] Akkor ne sajnáld tőle az okos, szép és hasznos, gyermek szivet eltöltő karácsonyi ajándékot; foglalkoz­tató játékokat. Keresd l'el a Kazinczy- utca 10. sz. alatt, a Tanítóképző szom­szédságában levő „Szatmári Bazár“ gazdag raktárral bővelkedő üzletemet. Ott szolid áron szerezheted be keresz­tény szellemű és jelentőségű játéktár­gyaidat, melyeket gyermekeknek vagy felnőtteknek szántál. — Blatniczky István, Szatmár, Kazinczy-utca 10. sz. Mit jelent ez ? ATÉKos, NEVELÉS (Megfejtése a 7. számban lesz.) A 5-ik számban közölt talány helyes megfejtése: Nagíj am Isten hatalma. Nagyvilág. — Hírek — a Balkánról. Bulgáriában választásra készülnek. Két hatalmas párt áll egymással szemben. Az orosz barátok pártja és a mai kormány­párt. Mindkét párt erősen szervezkedik. Az orosz barátok vezére, Danev mindent elkövet, hogy győzzenek, éppen azért az egész szerencsétlenségért a mostani kor­mányt, illetve a királyt teszi felelőssé. A kormány pedig erősen hangoztatja, hogy a második szeren­csétlen kimenetelű háborút a szerbek kezdték, Bulgária csak védekezett. Danevék árulással vádolják a kormányt azért is, mert a kormány háromszor is adott fegyverekre Montenegrónak 750-750 ezer frankot, s Montenegró Bulgária által nyújtott pénzen vett fegyverrel küzdött Bulgária ellen. A Gesov-kabinet bizonyítani tudja, hogy a pénzt ók a szö­vetséges Montenegrónak adták a még fennálló szövetség idején. így küzdenek a pártok egymás ellen Bulgáriában. A királyt különben Szófiába való megérkezésekor lelkes ová­cióban részesítették. A nép nem a királyt okozza a veresé­gért. Együtt érez a mélyen sújtott s hazáját szerető fejedel­mével. — Poincare, francia elnök a görög-bolgár hadifog­lyok kicserélése ügyében neki felajánlott döntőbírói szere­pet elfogadta. A hatalmak is örülnek az elnök ilyen szere­pének, s igy remélik, hogy hamarosan véglegezve lesz ez e vitás ügy. — Az amerikai gazdasági helyzet. A múlt hónapban csökkent a kivándorlás. A kivándorlás múlt hó­napban bekövetkezett csökkenése korántsem az osztrák kormány eljárásának a következménye, hanem inkább annak, hogy Amerikában ez utóbbi időkben igen megrosszabodtak a kereseti viszonyok. All ez első sorban is az ipari foglalkoz­tatásra. Newyorkban pl. az építkezés közel 30%-al hanyat­lott s az acélművek igen keveset termelnek, alig mozognak. Sok, sok munkást elbocsátottak. — A százévesek hazája. A legutóbbi indiai népszámlálás alkalmával kiderült, hogy Radsputana egyik kerületében 100.000 benlakó között 9 olyan férfit és 15 olyan nőt találtak, ki százévesnél öregebb. Ketten ezek közül Dsaipur városában 120, illetőleg 123 évesnek mondották magukat. A hivatalnokok szerint is feltétlenül többet éltek 110 esztendőnél. Adsmirban egy öreg hölgy be is bizonyította, hogy 125 éves. Egy marwari asszony már nem bírta a 127 évét beigazolni Érdekes, hogy az asszonyok életében van tehát egy kor, mikor nem hogy letagadnák, hanem meg­toldják éveik számát. A szerkesztő telefonja. I>. T. Huszt. Az elsőt hagyjuk úgy, amint közölve volt. A lényeg úgy is egy. A másikat felhasználjuk. Kérünk azokból — a borsosokból, paprikásokból. De a papírnak csak az egyik oldalára tessék Írni. — Gyertyánliget. Lát­hatod a felfogásoknak különféleségét. Nem! Fiatal, jóravaló embert sem megszégyeníteni, sem agyonütni nem szoktunk. Ha engem valaki meggyőzni akar, tisztelettel és szeretettel hallgatom. Aki diktál ésíiatalos, hetyke hangonjfeleselés fölé- nyeskédik: érni hagyom. Azért hallgattam a »H. Sz«-ben. — Pa­lóc. A B. Jánosmegrendelt száma visszajött, hogy nem fogadta el. Szíveskedjék intézkedni. Sokat emlegetem mostanában, mikor előrelátásom nagyban beteljesedett. — Sz. S, Bereg­szász. Éppen azért kérdeztem, mert emlékeztem az utcai találkozásra. Csak azt nem tudtam, hogy két példányra és nem tévedésből küldted. Most már rendben. — Aggódó. So’se törődjék vele! Tudja mit teszen szerepelni? Folytono­san kritizálni. Hogy más tud dolgozni. Kötelességét is tel­jesíteni. És dolgozni. Folytonosan kritizálni, hogy más sze­repel ... a kritikus meg, mint a bagoly húzódik a fészkébe és mindig . . . kakukol. Ennyit tesz szerepelni most — leg­alább nálunk. — P. L. urleány. Nagyon szépen köszönjük az elismerő kritikát. Ez a kritika a mi édesen folyó nyel­vünk dicsérete. Ez a mi nyelvünk tud beszélni a népnek és tudja elfoglalni és gyönyörködtetni a miveit lelkeket is. — Sugár B. Budapest. Mindenki dicsekedve kérdezőskö­dik arról, mi készül. Csak én nenyiíldokjBÓla. morvái János könyvnyomdája, szatmáron.

Next

/
Oldalképek
Tartalom