Téli Esték, 1912 (15. évfolyam, 1-9. szám)
1912-12-01 / 5. szám
XV. évfolyam. Szatmár, 1912 december 1. 5-ik szám. Felelős szerkesztő és kladőtnlajilonos bodsííbgásfíb. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Arany János-u. 17. sz. A KERESZTÉNY CSALÁDOK LAPJA Megjelenik november, december, január és február hó minden vasárnapján. Előfizetési ára: 4 hónapra .... 2 K — fillér Azt mondják ma sokan, hogy a hit, a vallás az életnek ellensége. Kik állítják, kik mondják ezt? Azok, akik elhányták maguktól az Istenben való hitet, nem gyakorolják vallásbeli kötelességüket. És az életbátorságot, az élet értékét abban keresik, hogy belehabzsoljanak. Korán letörjenek vagy kétségbeesve — megfussanak az élettől. Az emberek közt sokan vannak, akik legjobb barátjukat, jótevőjüket, őszinte, igaz tanácsadójukat, sőt vezetőjüket is a legnagyobb ellenségüknek nézik, ismerik. Mert léinek tőlük. Nem bírják el igazságos, keresetlen, őszinte megmondásukat, visszatartó figyelmeztetésüket. Hát ellenségnek tekintik. Csak mikor aztán benne vannak az örvényben, veszedelemben, csak mikor reájuk zudul az élet baja: akkor sóhajtoznak: — Bizony, nem kellene most szenvedni, kétségbeesve megsemmisülni, ha az őszinte, igaz szóra, egyetlen jó barátomra hallgattam volna. így vannak ezren és ezren a hittel, a vallással, az egyházzal is. Ellenségüknek tartják. Mert az igazságot hallják tőle. Mert az élet igazi céljának megmutatását nem bírják elviselni. Mert korlátokat látnak ott, ahol pedig az igazi szabadság, józanság, életböl- cseség és bátorság szól. Ugyan kimondhatja jó lelkiismerettel helyes Ítélettel, hogy a hit, a vallás, az Egyház ellensége az életnek Hiszen éppen a kereszténység ölében születtek a nemzetek. A kereszténység tanította a népeket az életre, az élet eszközeinek megszerzésére. A föld- mivelésre, az iparra, a művészetre. A népek nyelve, az élet kincse is az ő ölében dajkáló emlőjén fejlődött. Ez a mai század büszke arra, hogy ő ismerte fel az élet érLékét. Pedig az élet értékét egyedül, igazán és határozottan éppen a kereszténység ismerte tel és annak becsére ő vezette, tanította meg az emberiséget. Avagy volt-e idő, mikor az emberek közt annyian és annyian (éppen azok, kik a hit oltalmába sem találnak támasztó pontokat) gyáván ellökik maguktól az életet. És belehabzsolva az élet gyönyöreibe, éppen a legjobb, legőszintébb barátnak, a vallásnak bölcs tanácsai, figyelmeztetései ellenére nem osztották el az élet értékét, de elfecsérelték, azt. Korán, idő előtt. Nem-e az a baja a nemzetnek, hogy az élet örömeibe, túlzásaiba fül bele az uj nemzedék? Hogy a nemzet virágzó fáinak sokaságán a virágból nem leszen gyümölcs? A hit, a vallás, az Egyház nem ellensége az életnek. A legbiztosabb irányitója. Bölcs vezére. Nincs az a tiszta öröm, életélvezet, az a józan felhasználása az élet minden forrásainak, amit az Egyház tiltana . . . Csak egyre figyelmeztet, csak egy örök igazságot tart az emberek lelke elé, hogy nem a föld, nem az élet élvezeteibe való belefulás, nem is az érzéki gyönyörök hajhászata az ember rendeltetése. Magasabb. A földön tul- való. Magasabb. Értékesebb — valami. Mert ha a mi földi házunk összeomlik, leszen egy másik. Nem ideiglenes. De örökké tartó. A hit tehát ismeri, rávezeti az embert az élet valódi értékére. De itt nem áll meg. Tovább kalauzolja — az emberi életen túl való életre. M—r. Rövid lesz a farsang. Rég volt olyan rövid farsang, mint a jövő évben lesz és a bálok, táncestélyek rendezőségnek nehéz dolguk lesz, hogy a rendelkezésre álló négyhéten belül lebonyolítsák az összes farsangi mulatságokat. Január 6-án lesz viz kereszt, amikor kezdetét veheti a tánc, de már február 5.-ére esik hamvazó szerda és azzal kezdődik a böjt. Mindössze tehát négy Vasárnap áll rendelkezésre.
