Téli Esték, 1912 (15. évfolyam, 1-9. szám)

1912-11-03 / 1. szám

TÉLI ESTÉK 9 tyához. Ott is nyer először, de még hogy nyer — a kevesebb pénzzel, erővel dolgozó ember. De tni vége leszen aztán. Nem tudni. így van ez nagyban- sokban a háborúval is. A rettenetes, véres játékra, a Balkán háborújára bámul az egész világ. A bob gár győzelem még nem dönti el tehát a háborút, de rossz előjel a törökre. Nekünk pedig legkülönöseb­ben a jövőbe mereszti szemeinket. Mert ha a vég­zet kerekét az európai hatalmak belátása meg nem állítja: nem tudjuk, hova sodortatunk? Éppen a török félhold lesütése nyomában. A világ mintegy csudálkozó döbbenettel fo­gadta Kirk-kilisze elestét, tehát a bolgárok ritka szerencséjét. Ez a hir azonban alig tartja magát pár napig — már jön a másik, hogy a törökök visszahódították Kirk-kiliszét. Három ezer ember esett volna el a vad csatában, mely után a török győzelmesen vonult volna be ismét a kiürített Kirk- kiliszébe. És igy megy ez 24 óra alatt váltakozva. Mert rövid idő múlva ezt a török győzelmet is le­cáfolják és az hirelik: bizony hogy nem foglalta vissza a török, hanem a bolgárok győzelmesen vonulnak előre. Hogy tehát mi az igazság a harctéren — azt ma senki sem tudja. Az ott tartózkodó hírlapi tudó­sítók ide küldött levelei olyan ellentmondók, hogy abból tiszta képet alkotni lehetetlen, ügy látszik mindegyik fél gondoskodik róla, hogy csak a nekik kedvező és az ő győzelmüket hirdető tudósítások érkezzenek a világba. Cenzúrán mennek keresztül a tudósítások. Ezért nem lehet tisztán látni. Vannak újságok, melyek már kalandos híreket is világgá bocsátanak. Osztozkodásról Írnak. És uj térképét rajzolják a Balkánnak. Persze Törökország felosztá­sával. Nagy, rémitően nagy szó ez. A civakodásnak, a marakodásnak, az európai rettenetes bonyodalomnak szava. Adja Isten, hogy csak a jóslás szava maradjon. Mikor e sorokat írjuk, a harctér állásáról rö­vid summában a ezeket állapítjuk meg : — A bolgárok előnyomulnak. Megszállották Baba-Eszkit, a Drinápolyból Konstantinnápolyba vezető vasút mentén. A török főhadiszállás Csorlu- ban van. Bolgárok és törökök felváltva kisebb- nagyobb sikereket aratnak. Drinápoly körül folyik az ostrom. A montenegróiak a hírek szerint mindig sikerrel operálnak és egyesültek volna a szerbekkel a szandzsákban. A török hadihajó támadásra készül a görög hajóhad ellen. A szövetségesek újabb ter­vet főznek a beavatkozásra. Románia is mozgolódik. Mozgósít. Múlt évben a későn je­lentkező előfizetőinknek tel­jes folyamot már nem küld­hettünk. Jó lesz tehát a je­lentkezéssel igyekezni. A zene és a juhok, Franciaországban történt. Áz egyik gyalogezred rendes gyakorlatáról zeneszóval ment hazafelé. Útközben egy nagy juhnyájjal találkozott, melyet egy juhász egy szamárral és egy kutyával tartott rendben. Amint a juhok a zeneszót, meg­hallották, otthagyták a juhászt, szamarat, kutyát, és a ka­tonák után rohantak. Egészen megzavarták a menetet, mert a katonák lábai között, de még a tisztek lovainak lábai alatt is futkostak és a zenekar köré gyülekeztek. Hiába verték, rugdosták a juhokat, nem lehetett tőlük szabadulni mindaddig mig az ezredes parancsára a zenekar el nem hallgatott. Tanácsadó. Tudnivalók a mozgósításról. A háborús világban jó, ha az ember tisztában van azzal, mit kell tennie, ha netalán őt is behívják a katonáékhoz. Az uj véderőtörvény szerint: »Azok a hadköteles korban álló egyének, akik a tulajdon- képeni hadi szolgálatokra ugyan nem, de az ezek­kel kapcsolatos másbemü szolgálatra alkalmasak, hadi állományra való kiegészítése esetén és háború­ban ily szolgálatokra alkalmazhatók.« Az esetleges mozgósítás tehát minden embert érdekel, mert nem tudhatja senki sem előre, hogy a hadseregnek me­lyik és mennyi szervét kell hadi állományra kiegé­szíteni. Hadiállományra való kiegészítés szüksége esetén a közös hadsereg, honvédség tartaléka és póttartaléka egyaránt azonnal behívható tényleges szolgálattételre, valamint a népfölkelés is, mely utóbbihoz minisztertanácsi határozat kell. A honvéd­ség és népfölkelés is kivihető az ország határain kívül. Amint a mozgósítási rendelet megjelent, min­denkinek önmaga iránt való kötelessége vakon engedelmeskedni. A behívás alól való kibúvást nagyon szigorúan büntetik. A legenyhébb büntetés hat havi börtön. Népfölkelés kötelezettsége alá esik minden honpolgár, ki akár általános, akár csak a népföl- kelési szolgálathoz szükséges védképességgel bir és sem a hadsereg, sem a honvédség állományához nem tartozik, azon év elejétől fogva, melyben tizen­kilencedik évét betöltötte, azon év végéig, melyben negyvenkettedik életévét meghaladta. A népfölkelő a behívás napjától kezdve szintén a katonai bíró­ság hatáskörébe tartozik. Az a katona, ki hivatalos titkot elárul, mint áruló büntettetik, ami még a civil törvény szerint is életfogytiglani fegyházzal jár. Tilos a sajtóban is a »hadititok közzététele«. És el­követi az, aki a monarchia fegyveres erejének állá­sáról, hadi mozdulatairól, erejének elhelyezéséről, fegyvereiről, hadiszereinek minőségéről sajtó utján közleményeket nyilvánosságra hoz olyankor, mikor az ilynemű közlések már hivatalosan eltiltattak. Ez a vétség az esküdtbiróság hatáskörébe tartozik. * Ne nyúlj a más leveléhez! Deutsch Artur szegedi magánhivatalnokot levéltitok megsértése miatt jelentette fel a szegedi járásbíróságnál egy kereskedő. Deutsch ugyanis azokat a privát és bi­zalmas tartalmú leveleket, a melyeket a kereskedő egy nőismerőséhez irt. felbontotta és tartalmukat mindenütt elmondotta. Deutschot ezen tettéért a sze­gedi járásbíróság három heti fogházra és 1000 ko­rona .pénzbüntetésre ítélte. — Felebbezését a törvényszék elutasította. Xiroli népdal. A szerelem kis házacska, Ki-bejár az öröm rajta ; Mi az oka, tudja Isten, Hogy nem marad sokáig benn?

Next

/
Oldalképek
Tartalom