Téli Esték, 1912 (15. évfolyam, 1-9. szám)
1912-12-22 / 8-9. szám
8 TÉLI ESTÉK Gazdák világfa. Elkésett őszi vetések. Az idei furcsa időjárású esztendő ugyancsak megviselte gazdáinkat. Hónapokon át nem nem végezhetnek semmiféle rendszeres munkát. Legtöbb helyt a talaj tulnedvessége miatt az őszi hónapokban szántani egyáltalán nem lehetett. A cukorrépa kiszedet- lenül van még, s ahol részben kitudták szedni, ott sem lehetséges annak elszállítása. Tavasziak alá szántva még nincsen s az őszieket most november hó folyamán vetették ott, ahol lehetséges. De különösen Erdélynek egy jelentékeny részében annyira át vannak ázva a szántóföldek, hogy ökör nem léphet rá elsülyedés nélkül. Ilyen körülmények között nemcsak egy pár százezer kataszteri holddal, de tán egy pár millióval is kevesebb lesz az őszi vetés mint szokott lenni S nagy kérdés, hogy az elvetett területek is adnak-e termést vagy sem. Az idő már novemberber elején olyan hűvös volt, hogy a novemberben elvetett ősziek kikelése és fejlődése kérdéses, annyival is inkább, mert a talajban túl nagy mennyiségű viz van, amelynek megfagyása megrongálja. összeszaggatja a még túl gyenge gyökérzetet és megakasztja a fejlődést. ügy látszik tehát, hogy ebben a gazdasági évben az elmaradt őszi vetéseket tavaszi árpával vagy zabbal kell pótolni, amelyek bizony teljes pótlást az elmaradt búzával szemben nem egykönnyen adnak. Nem egy könnyen adnak pedig azért, mert ritka eset, hogy nagyobb legyen a hozamuk, mint a minő a búzáé, áruk ellenben bizonyosan jóval alacsonyabb Meg kell tehát a gazdának tenni mindent, hogy veszteségét legalább némileg pótolja a tavaszi kalászosokkal. E tekintetben pedig a legnagyobb fontosságú dolog az, hogy tavasszal elvetendő talajunkat, ha csak lehetséges, most a tél folyamán szántsuk fel és szántás után elboronáljuk, hogy igy egyrészt a fagy behatása alatt talajunk jobban beéredjen, másrészt hogy a benne foglalt viz el ne párologjon, s igy egy tavasszal bekövetkezhető szárazság vete- ményünk kárára ne legyen. Tavasszal azután nem újra szántani az ilyen talajokat csak tárcsázni, grub- berezni, s azután elboronálni. A tavaszi kalászosok termásátlagát fokozandó, már most ősszel vagy tél folyamán szórjunk ki kataszteri holdanként 140 kilogram szuperfoszfátot a már megszántott talajra s boronáljuk be. Ha egyrészt a talaj megmunkálása körül ennyi gondossággal járunk el, másrészt az alkalmazott szuperfoszfáttal gazdagítjuk talajunkat táplálóanyagokban, ugv reményünk lehet arra, hogy az elérendő nagyobb terméssel az alacsonyabb ár dacára pótolni fogjuk azon vesztességet amelyet szenvednünk kell amiatt, hogy az őszi esőzések következtében nem vetettünk elegendő kalászost. —ácsy. * A borkezelés. A borok hibásságának a legtöbb esetben a hibás kezelés az oka. Egy ily hiba a kezelésben, hogy a bort nem hozzák érintkezésbe eléggé a jó levegővel. A segítség ebben a következő: megcsapolja az ember a hibás bor hordóját szabályszerűen alul s csapot üt felső kotyogó lyukába is; ebbe a csapba megerősít egy kellő hoszuságu gummicsövet s kivezeti azt a/ pince ablakán a szabad levegőre. A bort már most kénezett tiszta hordóba ereszti le az alsó csapon. Ez a szellőztetés tetemesen javítja a hibás bort, különösen ha az eljárást megismételjük. Háziasszony. A hófehér ing. Jó ajánlólevél az eladóleánynak, ha a férfiember testén patyolatfehér az ing, vagy az asszonynépen a köntös. Azt hinnék sokan, hogy ördöngős mesterség a mosónők titka, vagy hogy veresre dörzsölik a ruhán kezüket. Dehogy. Fehér lesz a ruha, ha tiszta alkoholt világos terpentinolajjal keverünk. A terpentinolajból felényije legyen a szesznek. Ha a ruhát kékitővizben öblítjük, akkor egy-egy evőkanálnyit kell az összekevert folyadékból a kékitővizbe keverni. Zsirfoltokat is gyorsan eltávolítja ez a jó háziszer, amit azért lehet ajánlani, mert sem nem drága, sem nem rontja a ruhát, s amellett még jó hírnevet is szerez az eladó- lánynak vagy a menyecskének. A batisztruha mosása. A batisztruha mosáshoz lehetőleg folyó- vagy esővizet kell használni, melybe, pl. 5 liter vízhez, a Cry stall-mosóporból egy negyed darabkát kell adni, azután jóminőségü fehér ecetet. Ebben bátran ki lehet mosni a legkényesebb szinü kelmét is; természetesen nem sza- ban nagyon meleg vízbe tenni. Minthogy legalább is két léből ki kell mosni, két edénybe kell a mosóvizet elkészíteni, a harmadikban pedig az öblítővíz álljon. Mint minden kényesés többszínű holminál, úgy a batisztruhánál is szükséges, hogy ne egyszerre áztassuk be, hanem egyenként s a mint az egyik vízből kimostuk, folytatjuk a másikban és azonnal a hideg vízbe tesszük. Levegőn sem szabad szárítani hanem két ruha között az asztalon megmángorolni és azután kivasalni. A fehérítendő ruhát legcélszerűbb klórmeszes vízben áztatni, azután kifőzni, Végül pedig az öblitővizből nem kell kifacsarni, hanem úgy vizesen a napra teriteni. Ezt többször meg lehet ismételni. Egyszerre nem lesz hófehér, de ilyen eljárás mellett kevés türelemmel mégis Célt érünk. Dohánylé-tisztitószer. A sötét férfi posztóruhát, feketét vagy barnát, igen jól meg lehet tisztítani dohánylével. Két liter vízben 4 deka közönséges dohányt kell megfőzni és azt leszűrni. A piszkos, pecsétes ruhát e lével erősen megkeféljuk, utoljára szál szerint. Ha megszáradt, tiszta és fényes lesz a poszlóruha. Miután semmi dohányszag nem marad utána, fekete női posztóruhák is kitisztithatók ugyanilyen módon. Magyar-tánc. Csak a magyar-tánc, az, mely bir oly érdemmel, Hogy legjobban egyez a szűz szeméremmel, lm. külső népek bámulják díszedet, Tulajdon nemzeted nem becsül tégedet. Csokonai.
