Téli Esték, 1912 (15. évfolyam, 1-9. szám)
1912-11-24 / 4. szám
2 TÉLI ESTÉK .4 akik 7000 koronán felül húznak szolgálati vagy nyugdijat, adópótlékot fizetnek. Az olyan adózó, kinek jövedelme a 8000 koronát meg nem haladja, ha hozzátartozóit házánál tartja, kedvezményben részesül. Az uj törvény szerini az adókivető-bizottság az adóköteles könyveit átvizsgálhatja, s ha ez nem engedi meg, adója szigorúbb megítélés alá kerül. Egyébként az uj adókulcs következő lesz: 800— 900-ig 5 kor. 900—1000-ig 6 » lQOO-llOO-ig 7 » 1100—1200-ig 8 » 1200—1600-ig 100 K-ként 1 K-val emelkedik. 1600—2000-ig » * 2 » 2000—2400-ig * » 3 » 2400—3000-ig » » 4 » 3000—4000-ig » » 6 » 4000-5200-ig » » 8 » 5200-tól a jövedelem emelkedésének arányában emelkedik az adókulcs is, úgy hogy a 4000 korona után 450 korona adót kell fizetni és 40,000 korona után már 1720 korona lesz az adó. Életszabályok. — Úgy viseld magadat, hogy a jók becsttlését megérdemeld. — Kezdetén kerüld a rosszat, mert utóbb megszokod. — Ha mást megbántottál azt mindenekelőtt helyrehozni igyekezzél. — Ne tégy soha olyat másokkal amit nem kivánnál, hogy azok veled tegyenek. — Ura légy szavadnak. Adott szavadat megtartsd. — Légy állhatatos szándékodban ; rendet tarts dolgaidban ; légy szerény viseletedben és igazmondó szavaidban. — Még tréfából se hazudjál. — Soha el ne bizd magadat. — A legnagyobb ember sincs hiba nélkül. — Ne ócsárold a másik hibáit, hanem tégy helyesebben mint Gk. A más hibáját soha ki ne nevesd. A kéz. — Csevegés. — A kéz használatát a legeslegtöbb ember olyan természetes valaminek tartja, amelyre való készség, ügyesség, sőt tökéletesség is — az emberrel születik. A mint a szem megtanul látni, a fül hallani magától — mondják — úgy a kéz is rászoktatódik a maga hivatására, sőt ügyességére is.. Pedig nem úgy van ! A kéz. az ujjak igaz ősi emelők, emeltyűk a karok: de ’szén miként minden halad, tökéletesedik a világon: úgy a kéz ügyessége, úgyszólván csudás hatalma az emberiség folytonos tökéletesédésére vezet. A kéz tárta fel nekünk a teremtést emberi értelemben. A gépek elérhetik a legmagasabb, szédületesebb haladást, mégis csak a kéznek köszönik emelkedésüket. Emberi kezekre mindég szükségük leszen. Nélkülök moccani sem tudnak. A gyermek már szereti két kezét használni, de még mennyire szereti. A mily jól esik, szüksége van a madárnak a repülésre, épp olyan az embernek már kicsi korában a kéz alkotása, mozgása, cselekvése. A kéz ügyességét, mindenekben működését, mozgását csudás módon lehet nevelni, fejleszteni — a gyakorlattal. Az iparnak, mesterségeknek alkotásai, művei — a kezeknek gyakorlásából származik. A művészet, az orvosnak kápráztató ügyes műtété, a kézimunkák, melyek a női ujjaknak, kezeknek legendás ügyéssé- géről, művészetéről beszélnek, csaknem mind a kezek gyakorlásából származik. Igaz, hogy a kéz ügyességére is sokan szület- rek. Vannak ügyes kezű emberek. Ügyes kezű nők. Akiknek, mint mondani szokták, ég a munka kezük alatt. És vannak gyámoltalan, sőt balkezü egyének. Akik törnek, ejtenek, zúznak, ami kezük ügyébe esik. De egy bizonyos, hogy azok is, emezek is a gyakorlatnak köszönik ügyességüket, valamint gyakorlatlanságnak eredménye sokszor a balkezüség is. Hogy a kezet mennyire lehet gyakorlattal ügye- siteni, legcsattanósabb példa reá sok egykezü ember esete. Vannak, kik például jobb kezüket már gyermekkorukban elvesztették. És mi csudás, kápráztató dolgokat cselekszenek balkezükkel. A magyar Zichy Géza félkézzel a világ egyik leghíresebb zongoraművészévé képezte ki, gyakorolta ki magát. És hány és hány félkezü, különben egyszerű embert ismerhetünk, kinek félkezében több erő, ügyesség és hatalom van, mint egy népes családnak kezeiben, ha mind összeteszik is kezeiket. A vakok is példát mutatnak arra, mivé fejlődhetik a kéz értéke, ügyessége, tapintata. A szerencsétlen vak emberek sokszorosan rá vannak utalva kezük használatára. Azzal szereznek maguknak tájékozást a térben. A helyi emlékezetüket azzal támogatják. És mintha a jó Isten pótolni akarná kezükben, tapintatukkal a szomorúan nélkülözött látást kezüknek csudás erőt, érzéket, tapintatot adott. Kezükkel a tért látják szinte. Tájékozódnak kiterjesztett karjaikkal. ... Kis gyermek csoport megy ki az erdőbe, hogy gombát szedjen. Egy kis vak leány is velük megy. Rábírja őketf hogy velük mehessen. Vihar jő. Rájuk esteledik. Pokol sötétség leszen. A gyermek csoport nem bírja a kivezető utat megtalálni. És már kétségbeesnek, mikor a vak kis leány kinyújtott karjaival fákat talál, a melyikre felkiált: »Itt fordultunk be! Itt ozsonáltunk. Itt az ut!« És kezeivel folytonosan mozogva, himbálózva, keresve a térben — kivezeti a megrémült gyermekeket. Mester. A hét napjainak származása. A »hét« szó azonos egyjelenésü a 7-es számmal. A kabard nyelvből származik. 1. Hétfő — a hét feje, vagy elseje. 2. Kedd — ketted, tehát második (nap). 3. Szereda vagy szerda, orosz templomi vagy egyházi nyelven — sereda vagy »sreda«. Jelentése — közép, tehát közepe a hétnek. 4. Csütörtök. Oroszul thsetvertek, Jelentése — negyedik t. i. nap. 5. Péntek. Az orosz egyházi nyelvből, n-el enyhítve lett piatok helyett. Jelentése — 5-ik. Görögben pente. 6. Szombat. Az orosz subota szótól, melynek megfelel a görög szabbaton a zsidó schebath. 7. Vasár-nap. A circassiai va-ser, waser-------az ár ér ték. Tehát olyan nap, amelyen árt csináltak, tehát vásároltak vásárosnap, vasárnap.
