Téli Esték, 1911 (13. évfolyam, 12-18. szám)
1911-01-22 / 13. szám
2 TÉLI ESTÉK és legszebb gyermekkorát ott töltse. A családi életet pedig úgyszólván egészen nélkülözze. (Majd e kérdésre is rákerül a sor.) Az otthon szeretetén, megcsülésén épül fel a társadalom, a nemzet élete és megelégedése. És ha bekövetkezik az idő, mikor az unalom a családokban, az otthonban jó termő földet lel: akkor a nemzeti társadalomban baj van. E baj ellen küzdeni, orvoslást keresni nemzeti kötelesség. A Sahara, mely tudvalevőleg a világ legnagyobb pusztasága, 3000 mértföld hosszú és helyenkint 900 mért- föld széles. Területe 2 millió négyzet mértfőid. Napközben a hőség elviselhetetlen, de az éjszakák hűvösek. Télen a hőmérő néha a fagypont alá esik. Az eső öt, tíz vagy húsz évben egyszer esik, de akkor valósággal szakad. Népszámlálás a cigányok között. Szegeden a népszámlálás munkája közben a a tanyabirodalom derűsebb esetekkel szolgál, különösen a röszkei cigánytelep. A cigányok a végeken telepedtek meg. Már messziről feltűnnek a piszkos sátrak. Siralmas és szánalmas kis lakások ezek. A sátor teteje csupa kóc és piszkos rongy, amelyet kétméteres hasadékok tarkítanak. A hasadékokon vígan fütyül be a szél és söpri be a havas esőt. A sátor négy oldalán sáros hóbuckák disztelenkednek. Az ember nem tudhatja, hogy ezeknek a hóbuckáknak mi is lehet a rendeltetésük. A kérdezősködésre kiderül, hogy a cigányok a szél ellen védekeznek vele. Három ilyen sátor terül el egymás mellett. Az egyik izzó rozsén valami kotyvalék prüszköl gőzhabot. Belépünk az egyik sátorba. Az emberen a szánakozás és derű összetett érzése vesz erőt. Repedt fazekak, tört vagy drótozott bögrék hevernek a földön. Három mezítelen purdé hányja a a cigánykereket körülöttünk. Két perc alatt mint egy nagy hangyaboly összeverődik a sátor népe. Megszámláltuk, tizennyolcán voltak egy sátorban. Alázatoskodva, elnyújtott hangon, szinte kórusban mondták: — Csókoljuk a kezüket nagyságos urak. Miután a cigányok nemzeti eledelével, a bagóval kinálgattuk a sátoralja népét, fölhangzott a számlálóbiztos kérdése : — Hány szobája van a családnak? A cigányok azt felelték, csak akkor tartózkodnak szobában, a mikor becsukják őket. — Az ég alatt van a mi szobánk, — felelték. — Hol születtél? — kérdezik az egyik cigánytól. — A kukoricásban. A másik: — A szekéren. A harmadik: — A boglya alatt. — Mi a foglalkozástok: — Nyáron kapálunk. Télen bögréket foldozunk, lovakat patkólunk és szép nótákat huzunk. A második sátorban lakik a vajda. A sátor előtt egy komondor a strázsa. A vajda dolmánya tarka foltokból van összekombinálva, amin almanagyságu ezüstgombok fényeskednek. A vajda már intelligens férfiú. Politikával és társadalmi kérdésekkel is foglalkozik. Elmondja, hogy megtanult magyarul olvasni és most már lapokat is olvas. Arról értesült, hogy az állam házakat akar a cigányoknak épittetni, a minek ő nagyon örül. BD HITÉLET. DB A bányásznép hite. Irta és a felsőbányái Katholikus Legényegyesület huszonöt éves jubileumán elmondotta Bodnár Gáspár. II. Nehéz idők kerülnek elibünk. A felszabadult ösztönök, a tetszetős uj módi tanok, a mérget rejtő jelszavak... a szegény bányászokat, — elismerem, hogy az élet nagyon nehéz viszonyai közt, — nem egyszer megtévesztik. Csalétkek, kételyek elé állítják ma a hamis emberbarátok a munkásnépet általában. Miért hagynák hát ki a bányászokat? Mint ahogyan a kivándorlókat csábítják a tengerentúlra, aranyhegyek igérésével: úgy akarják rábírni a munkásnépet is az Egyházból, a hit országából való kivándorlásra. Mit vártok ti a hittől, — sziszegik. Az egyház csak mennyországot igér. A szent ostya nem ad nektek éhségtől való táplálékot. Kenyeret, ruhát, kényelmet. Krisztus csak túlvilágot igér. Majd . . . majd ... De nem ad osztó bért. Verejtéketek nem törli. Panaszaitokat nem érti. Erőt, vigasztalást, mit sem nyújthat. Hiszen ő rég meghalt. Nem is él a földön. És igy tovább. Keresztény munkásnép! Megdöbbentő dolgok ezek! De én tudom, én bizonyságot nyertem róla, hogy nektek is hirdetik ezeket a tanokat. Mérges fulánkjait ezeknek a sötét, vigasztalhatatlan hamisságoknak a ti szivetekbe is beeresztik. A mézbe vegyitett mérget aztán elviszitek tűzhelyeitekbe .. . írásokban, újságokban. Vagy kiszórják a piacra. Jó bányásznép ! Igaz lenne-e, hogy az egyház csak menyországot tud ígérni? Hogy Krisztus urunk már nem él és nincs az egyházban és igy velünk. Igaz lenne-e, hogy a mi vallásunk, hitünk ereje meggyengült arra, hogy a nép, főleg a munkásnép legszentebb érdekein őrt álljon. Azt védelmezze. Hogy magát, ezt a sokat zaklatot népet segítse, boldogítsa és a megelégedés utján vezesse. És ott meg is tartsa. (Folytatjuk.) Katonáéknál. Hallja maga önkéntes, mi a mestersége ? — Archeológus vagyok! — Holtanult? — Budapesten, Bécsben, Londonban, Rómában ... — No halja önkéntes, ezzel a sok csavargással nem igen dicsekednék!
