Téli Esték, 1911 (13. évfolyam, 12-18. szám)

1911-02-12 / 16. szám

6

TÉLI ESTEK.

HK MI DJSÁO? B1

— Az 1911-ik év ünnepei. A most kezdődő évről sokfélé statisztikát csinálnak a ráérő emberek. íme az ünnepnapok kimutatása: Januárban: Vizkereszt 6-án, pénteken. Februárban: Gyertyaszentelő Boldogasszony 2-án, csütörtökön. Márciusban : Gyümölcsoltó Boldogasszony 25-én, szombaton. Áprilisban: Husvét, 16-án, vasárnap és 17-én, hétfőn. Májusban : Áldozó csütörtök 25-éu, csütörtökön. Júniusban : Pünkösd 4-én. vasárnap és 5-én, hétfőn, Űrnapja 15-én. csütörtökön, Péter és Pál 29-én, csütörtökön. Augusztusban : Nagy Boldogasszony 15-én, kedden. Szeptemberben : Kisasszonynapja 8-án; pénteken. Karácsony 25-én hétfőn és 26-áu kedden.

— Hideg tél. Tél apó ez idén ugyancsak mutogatja a fogafehérét. Hát ’iszen hadd mutogassa, most van az ideje. Csak épen az a szokatlan benne, hogy nemcsak nálunk és a még északibb fekvésű országokban rázza meg havas szakállát, hanem még a déli országoknak is kijut a zimankós időből. Távirati jelentések hozzák hírül, hogy Spanyolországban, Szicíliában, Görögországban és Konstantinápolyban is erősen havazott, s a Bosporus lágyan zsongó habjai jeges partot mosnak. Ez országokban ritka jelenség ugyan a havazás, ámde volt már rá példa a múltban is.

— Hát a politika? A politikai helyzet bizony még mindig vigasztalatlan. Mozdulatlanul egy ponton veszteglő. És bár e ponton erősebb hullámokat hajt, nincs benne köszönet. A bankvita mindinkább elhúzódik, sőt elmérgesedik és oly mellékkérdésekre tér, melyek szinte lekötik a ház, sőt az egész ország figyelmét és mintegy feledtetik a vita tulajdoukép való magvát: a bank ügyét A kormányzat azt hiszi, hogy a bankjavaslat általános vitája még e hónap vége előtt befejeződik és így lesz idő arra, hogy a Ház még március elseje előtt elintézhesse az ujoncjavaslatokat. Hogy tehát a rendes sorozások szokás szerint márciusban megtörténhessenek.

— A trónörökös Dolni-Mihojlácon. Gróf

Majláth László meghívta Ferenc Ferdinánd trónörököst dolui-miholjáci birtokán március elsején rendezendő vadászataira. A trónörökös értesítette a grófót, hogy elfogadja a meghívást és feleségét is magával hozza.

— Jósika báró halálos szerencsétlensége.

Jósika Gyula báró, a kassai püspöki aula káplánja végzetes szerencsétlenség áldozata lett. A báró minden pénteken átutazik Kassáról Legenyecnihályira, hogy az ottani zárda növendékeit meggyóntassa. Pénteken azonban elaludt a kupéban és csak akkor ébredt föl, a mikor a vonat elhagyta Legenyemihályit. Hogy le ne késsen a gyóntatásról, a fiatal báró leugrott a vonatról, de reverendája megakadt a hágcsóban. Végighasadt és a foszlányait a kerekek alá rántották Jósika bárót. Néliány pillanat alatt a vonatsor valamennyi kocsija végiggázolt rajta. A jobblábát tövestől kaszabolták le a kerekek, a baliábát pedig térd alatt vágták keresztül. A hágcsó vaspántjai egy körülbelül tizenöt centiméter mély barázdát zúztak a fején, amelyből patakként ömlött a vér. A vonatból valaki kihajolt, észrevette a szerencsétlenséget és megrántotta a vészjelzőt. A kocsisor azonnal megállt. Rögtön kimentették és kocsin a legenyemihályi állomásra vitték. A borzalmasan megsérült ember négy óra múltán meghalt. Harminchárom éves volt mindössze; meghitt embere volt Fischer-Colbrie Ágost kassai püspöknek és ő szerkesztette a Kassán megjelenő »Felvidéki újság« napilapot. A tragikus véget ért káplán a történelmi nevű Jósika-család tagja. A gyászos esetről táviratban értesítették nagy bátyját, báró Jósika István magyarfelcsi földbirtokost. Holttestét a Magyarfelcsen levő családi sírboltba temették.

— Pusztító dinamitrobbanás. Rettenetes katasztrófa történt New-Yerseyben, Newyork tőszomszédságában. Egy hajó rakodása közben egy dinamittal telt láda fölrobbant és borzalmas pusztítást okozott. A rakodással elfoglalt munkások közül huszonötöt széltépelt a robbanás ereje, de a halottak száma sokkal nagyobb, mert több kisebb

hajó mindenestül elmerült, máris ötven halottról tesznek említést. A robbanás okát még nem tudják, mert a rakodó- munkások valamennyien elpusztultak. Valószínű azonban, hogy a munkások egyike elejtette az egyik dinamitos ládát, a mely a zökkenéstől fölrobbant. Az explózió egész New- yorkban leírhatatlan pánikot okozott, mert azt hitték, hogy földrengés volt.

— A polgármester monogrammja. Hódmezővásárhelyen történt, hogy Juhász Mihály polgármester elküldte huszárját a kalaposhoz, hozna fel nehány darabot választásra. Meg is tetszett aztán neki egy szép Kossulh- formáju fekete kalap.

— Na flam. Pista, mondd a mesternek, ezt a kalapot vásároltam meg. Hanem üsse bele a monogramot.

— Mi a nyilát üsön bele 1 — kérdi álmélkodva a huszár.

— A nevem kezdőbetűit üsse bele, te félnadrág 1 De siess, mert a püspök vár.

— Aj, tudom már 1

Jó fél óra eltelik, mig végre megjő lihegve a huszár, akit a polgármester vilámlő szemekkel fogad.

— Hol csavarogtál ilyen soká gézengúz ?

— Jaj, kérem, időbe kérőit az, amíg azt a sok betűt mind beleütögették a kalapba. Ehun la !

Majd hanyatt esik a polgármester, amikor látja, hogy a fele ábécé bent van a kalapban: N. J. M. K. T. P. U.

— Mi ez, te ?

— Ez kérem, azt töszi, hogy aszongya — Nagyságos Juhász Mihály királyi tanácsos, polgármester ur!

— Szerencsétlenség a hóviharban. Bics István liptószmrecsányi tanító a szomszédos Nagydobrász községbe ment egy temetésre. A midőn a temetésről haza felé tartott, a nagy hóviharban a szél elkapta a kalapját. A tanító utána ugrott a kalapjának, de egy hóval fedett szakadékba esett, a honnan a nagy hótömeg miatt nem birt kiszabadulni. Később a községbeli lakosok keresésére indultak, de az óriási hóviharban nem találtak rá. A tanítót hosszas keresés után találták meg a szakadékban megfagyva. A boldogtalan sorsú embert felesége és hét árvája siratja.

— Leégett község. Sopronból Írják Babot községben tegnap 37 lakózáz 90 melléképület leégett. Sok marha és tömérdek takarmány elpusztult.

— Padláson töltött élet. Szegedről írják: fjeketeszéli tanyák egyik épületének szénával rakott padlásán meghalt Farkas Csamanyó János gazdálkodónak a nővére, aki ezelőtt ötven évvel még egész fiatal korában megőrült. A leány azóta magába zárkózott lett és felhuzódott a padlásra és ott szinesüvegekkel és apró kavicsdarabokkal játszadazott; csak nagy ritkán jött le a padlásról és rokonaival éveken át alig beszélt egykét szót; az ételeket is a padlásra hordták fel neki. Néhány év előtt, amikor szülei meghaltak, egy feneketlen hordóba bujt és csak két nap múlva tudták onnan kicsalni. Szombaton a csontvázzá soványodott szerencsétlen teremtés 70 éves korában meghalt a padláson.

— Apró hírek. Berlinben tízezer ember betegedett meg influenzában. Bizony Magyarországon is; rengeteg az influenzás beteg. — A Fekete-tengeren óriási vihar dühöngött. Több hajó elpusztult. — Az ázsiai pestis járvány. Újabban érkezett hírek szerint a pestis járvány Chinának majdnem egész északi és északnyugoti területére átterjedt s a halottak száma napról-napra nő, ma már 60 ezer halottról beszélnek. Fudsjedjan város úgyszólván teljesen elnéptelenedett. A lakosság egy része elmenekült a város fertőzött falai közül, a másik és pedig nagyobbik része a pestis járványnak lett áldozata.

Az uj asszony főztje.

— Hát hogy mint megy az uj házasélet sora ecsém.

— Menni megy bátyó, csak elélünk valahogyan.

— Hát oszfég tud e a mennyecske főzni — ecsém.

— Tudni tud, csak egy a baj bátyó.

— No no, hát mi a haj — ecsém.

— Bajnak csak az a baj, hogy én nem tudom megenni, a mit főz, Mindig kifordul — a számból.