Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-02-06 / 15. szám
XII. évfolyam. Szatmár, 1910 február 6. 15. szám. T A KERESZTÉNY CSALADOK LAPJA Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: 4 hónapra .... 2 K — fillér Felelős szerkesztő és kiadőtnlajilonos BODHÁRJÍÁSPÁR. Szerkesztőség és kiadéhivatal: Szatmár, Arany János-u. 17. ss. A legyeskedök. (B) A leányos házat, már ahol erre alkalom adatik — körülzsongják — az úgynevezett legyeskedök. , Vannak fiatal emberek, akik született — legyeskedök. Már erre születni kell. De az idő, a kor, a körülmények is nevelnek ilyen legyéskedőket. Falun, kis városban, nagy városban egyaránt. Miként vannak örökös jogászok, vannak örökös segédjegyzők, diurnisták, bojtárok, falu legények: úgy élnek örökös legyeskedök is. És ide kell számitnunk azokat is, akik már többször szerepeltek, mint jegyesek, akik a jegygyűrűkből akár gyűjteményes múzeumot is csinálhatnának. Ha ugyanis azokat zálogba nem csapják. Azonnal. Még meg se várják — a következő alkalmat. A tisztes házaknak, a legegyszerűbb föld- mives háztól — a legfelsőbb úri körökig végtelen módon kell őrizkedni s ha kell védekezni is — ilyen legyeskedő lovagoktól. Pedig ez ma divat. Úgy szólván jogszokás. Olyan szokás, mintha arra ez a mai kor szabadalmat adott volna a szülőknek és leányoknak egyaránt. A legyeskedő látszólag tisztes szándékkal közeledik a házhoz. A leányos házhoz. Először a szülőket, különösen az anyát vagy a helyzet szerint az apját igyekeznek megnyerni. Dicsérik a leányt. Hát édes Istenem: milyen a szülő ? Milyen könnyen hivő. Mennyi reménység, olyikkor titkos bu lakik a szülőknek lelkében. Aztán megtörténik az első bizonyítás. A mama elő is rukkol: — Nem lenne rossz! — Úgy látom, húzódik a leányhoz. íme igy kezdődik a hid felépítése, melyen keresztül már feltűnés veszedelme nélkül lehet közlekedni. Kétséget nem hagy eleinte a legyeskedök magaviseleté aziránt, hogy a szándék tiszta. Hogy talán el is veszi. Ezt a legyeskedő finom taktikával csak sejteti. Talán egy kétes, reményt rejtő kiejtéssel a leánynak elárulja. üs ekkor már megkezdődik a bensőbb, bizalmasabb barátság. A család a remény és aggodalom érzéseinek tövisei közé kerül. Vacsorák, meghívások sürüek. Az emberek csak éppen annyit mondanak: érdekli, udvarol. Azért a legyeskedőknek nagyon kellemes ez az élet. Nagy becsben tartják ott a leányos háznál. Sőt hízelegnek is neki. Gyakran hőssé, ideális férfiúvá teszik. Bizonyos jogok, szerzett jogok, kötele- lezettségek nélkül. Legfeljebb lelketlen biztosítások mellett. Aszerint, amint szükséges, hogy mindég beljebb és beljebb kerüljön a legyeskedő a család szentélyébe. Alkalom adódik aztán, hogy végre felmerül a kérdés: komoly-e a szándék. Oh igen, hangzik a válasz. De hogy mikor? Oh az még a messze távolban pásztortüzként lobog. Hány és hány családnál láthatunk ma ilyen legyeskedőket! Hány és hány leány mellett tipegnek az ilyen jövendőbeliek. Van-
