Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)

1910-11-20 / 4. szám

XIII. évfolyam. Szatmár, 1810 november 20. 4. szám. A KERESZTÉNY CSALADOK LAPJA Megjelenik november, december, január és február hó — minden vasárnapján. Előfizetési ára : 4 hónapra .... 2 K — fillér Felelés szerkesztő és kiadótulajdonos BODNÁUJÍÁSPÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Arany János-u. 17. sz. A gyermekek százada. (B. G.) Hogy a század a melyben élünk, Valójában megérdemli azt az elnevezést: gyermekek százada — kétségtelen. Iszen e század első tizedének második felében érte el a mi hazánk is annak a régen óhajtott törvénynek megalkotását, mely az ingyen-oktatási megteremtette. Ma már az ingyen oktatás nem ábránd. Nem eszme, mely a lelkekben él. Nem törek­vés, mely időnként fel-felujul. Megtestesített gyakorlat. Életrendszer. Furcsa, hogy mégis vannak, még pedig elszomorító számban vannak szülők, a kik az iskola kötelezettségnek vagy egyáltalán nem akarnak eleget tenni gyermekeikkel szemben. Vagy az iskolázástól, a rendes iskolába járástól különféle ürügyek és kifo­gások alapján elvonják gyermekeiket. Még ma is nagy a mi hazánkban azok száma, a kik hogy ezzel a hivatalos, rossz szóval éljek — nincsenek beiskolázva Ám. ez a szomorú jelenség nem dönti meg annak a jellemzésnek erejét, hogy ezt a század a gyermekek százada. Sőt megerősíti. Mert csak arról tesz bizonyságot, hogy ennek a nagy, nemzeti feladatnak megoldása is a XX. század számára maradt örökségül, És e pontnál egy kis kitérést kell ten­nünk. Furcsa jelenség ugyanis, hogy a szociá- listák, inig egyrészről programmukba vették az ingyen oktatást, azt sürgetik, hogy ezt a ingyen oktatást terjessze ki a törvényhozás a legfelsőbb iskolákra is: addig éppen a szélsőségeket hajhászó szociáldemokraták is tápot nyújtanak arra, hogy akadnak szülők a kik gyermekeikkel szemben az iskolázta­tást illetőleg bűnös közönyt, sőt mulasztást követnek el. Hallottam nem régen bizonyos község­ben dühös szónoklatot egy repülő szocial- 'demokrata apostoltól, a ki az általános iskola­kötelezettség ellen izgatott. Azt papolta, hogy az államnak nincs joga arra, hogy a szülőket büntetés terhe alatt kötelezze a gyermekek iskoláztatására. A gyermek a szülőké. Azok a szülők úgy tehetnek azokkal a gyermekekkel, a mint életkörülményeik és a gyermeki munkaerők felhasználásának szüksége kívánja. A bünte­tések kiszabása, behajtása pedig zsarnokság. No hát ez operetfilozofia. Komikupi. Szomorú komikum. Egyrészről kiabálni, már hogy mi a népet butaságban akarjuk szándékosan hagyni, követelni az ingyen oktatást az egész vonalon, felvilágosodást hirdetni és azzal kérkedni, másrészről pedig a népnek tápot nyújtani arra, sőt izgatni, hogy az iskolakötelezettséget komolyan ne vegye. Sőt bele beszélni, hogy ez a törvény rabszolga törvény — — — égbekiáltó ke­gyetlenség, feje tetejére állított logika és — embertelen játék. Azért következő alkalommal igenis bebi­zonyítjuk. hogy államnak nem csak joga de kötelessége js az általános iskolakötelezettség­nek minden lehelő eszközzel és a legnagyobb szigorral érvényt szerezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom