Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)

1910-10-30 / 1. szám

10

TÉLI ESTEK

— Vaddisznó helyett lelőtt hajtők. Temesvárról jelentik: A temesvári vadásztársaság vasárnap délután hajtóvadászatot -rendezett vaddisznókra a Szakul melletti erdőben. A vadászat halálos szerencsétlenséggel végződött. Egy fiatal temesvári katonatiszt ugyanis két hajtót meglőtt, akik közül Dimitriu Sándor a helyszínen azonnal meghalt, Babszku Emil pedig könyebben megsérült. A viszgálat során kiderült, hogy a szerencsétlenség okai maguk a hajtők voltak, mert az előző hajtásban elmaradtak és a megkezdett uj hajtásban iparkodtak a vadászvonal felé közeledni. A hajtásban négy vaddisznó volt és a hajtők nagy lármával jelezték, midőn az elmaradt hajtők odakerültek a katonatiszt háta mögé a sűrűbe, aki azt hitte, hogy a vaddisznók arra menekültek és belelőtt a fabokorba. Mindkét hajtőt fején találta. A hatóság a helyszínen jegyzőkönyvet vett fel és meginibtotta a vizsgálatot.

— Farkasok Boszniában. A nevesinjei kerületben a farkasok oly mértékben elszaporodtak, hogy most már világos nappal falkákban törnek be a falvakba és nagy pusztítást visznek végbe a jószágban. Néhány hónap alatt kétszáznál több juhot és kecskét ragadtak el. A járás lakossága most a politikai hatósághoz fordult azon kérelemmel, hogy az egész járásban nagy hajtóvadászatot rendezhessen a farkasok ellen.

— Magyar munkások sorsa Amerikában.

Newyorkból Írják: Észak-Amerikában, Ohió államban, a South Columbusban levő Buckeye Steel Castings Co. kohótelepén sok magyar munkás dolgozik a legkedvezőtlenebb viszonyok közt. Ez a vállalat a munkásai biztonsága érdekében a veszélyes üzemben semmiféle óvórendszabályokat nem létesít s a munkaközben történő balesetek áldozatainak vagy az elhaltak hozzátartozóinak semmiféle kártérítést nem ad, amit annál könyebben tehet, mert a hatalmas társasággal szemben kártérítési perben rendszerint a károsult lesz pervesztessé. A tanuk ugyanis a döntő tárgyalásig rendszerint el szoktak tűnni, hazautaznak vagy más üzemhez kerülnek, ahol nem lehet a nyomukra akadni. Minden évben 20—30 magyar munkás veszti el a nevezett társaság üzemében az életét vagy testi épségét s éppen azért kívánatos volna, hogy a kivándorlót erről tudomást szerezzenek és a társaság ügynökei által ne csábittassák rá magukat arra, hogy ott munkát vállaljanak.

Évente körülbelül 160 bálna kerül horogra. Egy bálna 2000 tonna halzsirt ad.

Magyar közmondások.

Így hál sorsát senki ki nem kerülheli!

A Jancsi és Misi inasok egy ágyban aludtak, reggel alig lehetett őket felverni, miért a majszter ur nagyon megharagudott s rendesen a Misi üstökének megcibálása ugratta ki őket ágyukból. Misi szegény az ágy elülső szélén aludt, ő érezte majszter uram kezének erejét. Egy este lefekvés előtt igv szólott Misi Jancsihoz:

— Jancsi feküdj te ma az én helyemre, lásd; legyünk testvérek a szenvedésben is.

Jancsinak szive megesett s csakugyan a Misi helyére feküdt, feláldozván üstökét a testvériességnek. Misi a fal felé dőlt s szinte mosolygott arca, ha elgondolta, hogy ő reggel háborithatlamil húzhatja a csendest.

A nap még nem ébredezett, de igen a májszter ur. A két fiú boldogan horkolt, a horkolásra ágyuk felé indult a majszter uram is.

Útközben azonban eszébe jut, hogy ő már régest mindig az elülfekvőt cibálta meg, most hát ideje lesz a másikkal is elbánni. Amint gondolkozott úgy is tett. Beleragadt a belül fekvő inas üstökébe, ki ordítva és meglepetve ugrott fel, imigyen kiáltozván :

— Igv hát sorsát senki sem nem kerülheti ki!

HB TANÁCSADÓ. BH

Földmives szakiskolák.

A mindinkább nehezebbé váló megélhetési viszonyok rákényszerítik a gazdát, hogy földjéből nagyobb jövedelmet vegyen ki, mint a régi időben, amikor még egyrészt a földek nem voltak annyira kihasználva, az élet pedig olcsóbb volt Ma már nem lehet a régi gazdálkodási rendszer szerint — apának nyomdokait követve — boldogulni.

A kisgazdának éppen úgy, mint a nagybirtokok tulajdonosainak, sokat kell tanulniok addig, mig a gazdasági tudomány legújabb vívmányaival is megismerkedve. okszerűen és jövedelmezően tudják kezelni birtokaikat.

A kisgazdák részére vannak fölállítva a föld- mivesiskolák, amelyben két év leforgása alatt úgy gyakorlatilag, mint elméletileg teljes kiképzést nyernek a mezőgazdálkodásban.

Ilyen földmivesiskolák az ország minden vidékén vannak és tekintettel a különböző gazdálkodási viszonyokra, leghelyesebb a közelebb eső iskolát választani. s

Fölvételi kellékek: írni, olvasni tudás, betöltött 16 év, munkára képesítő erőteljes testalkat.

Minden földmivesiskolánál vannak ingyenes helyek szervezve, ahová vagyontalan, arra érdemes fiatalembereket vesznek fel, ez esetben ruházatott kívül teljes ellátási nyernek és félévenként bizonyos összegű munkadij-váltságot is kapnak.

Fölvételnél földmiveléssel foglalkozók fiai föltétlenül előnyben részesülnek.

Az ingyenes hely elnyeréséért a földmivelés- ügyi miniszterhez kell folyamodni és a folyamodványhoz csatolni kell:

1. keresztlevelet;

2. iskolai bizonyítványt;

3. erkölcsi bizonyítványt;

4. szegénységi bizonyítványt; és

5. szülői beleegyező nyilatkozatot.

Az igy összeállított folyamodványt az illető földmivesiskola igazgatóságához kell benyújtani.

Aki fizetőhelyre akarja fölvétetni magát, az egyszerűen jelentkezik akár Írásban, akár személyesen a földmivesiskola igazgatóságánál és ha hely van, fölveszik.

Földmivesiskolák vannak: Adán, Algyógyon, Breznyóbányán, Csabán, Csákovárott, Jászberényben, Hódmezővásárhelyen, Karcagon, Kecskeméten, Komáromban, Lúgoson, Nagy-Szent-Miklóson, Pápán, Rimaszombaton, Szentimrén, Szabadkán (városi), Szilágy-Somlyón, Csíkszeredán! Ezek az államilag fentartott iskolák.

Vannak azután Beszterczéu, Földváron, Med- gyesen és Nagyszebenben testületi vagy magán gazdasági iskolák.

A fent leirt földmivesiskolákon kívül vannak a gazdaság egyes ágazataira kiképző szakiskolák, amilyenek:

1. Tejgazdasági szakiskola: Sárváron, ahol tejgazdaságok részére sajt- és vajmestereket képeznek ki.