Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-02-13 / 16. szám
2 TELI ESTEK Csak hogy oda jussanak a menyasszonyi koszorúval. Az igaz szivvel. A tiszta szeplőtlen menyasszonyi ruhával. Amely tiszta, mocsoktalan és igazán dobogó szivet takar. És nincsen-e igazuk? Legjobb és legerősebb az Isten. Nem halt meg az Isten. Mi halunk meg nélküle. Hiába építjük fel a családi tűzhelyet, ha az Isten nem segít és nem oltalmazza a mi házunkat. A megyasszonyi koszorú tövis koszorúvá válhatik. És mi hamar. A jegygyűrű rablánccá, a legerősebb polgári eskü — per tárgyává. De az Isten örök. Az Istenbe vetett bizo- dalom erős. Az Istenbehelyezett hit — csudás. Ez kell a mai léha korban. Soha jobban, mint most. • Tudom én azt nagyon jól, hogy sokan fogják mondani: — Hány szerencsétlen házasságot kötöttek az oltárnál. És hány szerencsés házasságot az anyakönyvvezetőnél. Ezek a jelenségek azonban mit sem bizonyítanak. A dolgon mit sem változtatnak. Valamint nem következménye múlhatatlanul a polgári kötésnek a boldog házasság, úgy nem az oltár esküjének a boldogtalan családi élet. De bizonyos, hogy Isten segítségét hívja minden időben az ember, mikor életének ilyen jelentős fordulópontjánál állott. Bizonyos, hogy az oltár esküjét úgyszólván ki- kényszeritette. És végre az is bizonyos, hogy erős záloga, biztosítéka a nőnek és mondjuk a férfinak is, ha tiszta kebellel, felemelt fővel oda térdelhetnek a jó Isten elé, hogy a házasság szentségének erősítő malasztját emi- gyen kérjék: — Istenünk! lm tiszta szándékkal, mocsoktalan lélekkel, igaz szeretettel kérünk. Áldj meg, erősíts meg és légy az élet nehéz utján velünk. Előadások mezőgazdák részére az amerikai vasutakon. — Az utóbbi években több amerikai vasút tanfolyamokat rendezett a mezőgazdák kiképzése céljából. Az illető vasúttársaságok vonalaikon külön vonatokat járatnak, amelyek mezőgazdasági gépekkel vannak felszerelve. E vonatokat, melyeket vándortanitók kisérnek, a pályaudvarokon mellék- vágányra állítják s ez idő alatt a tanítók előadáso- sokat tartanak a mezőgazdaságról, kertmivelésről, tejgazdaságról, állattenyésztésről stb. Sőt egyes vonatok baromfitenyészetet és teheneket is visznek magukkal, ez utóbbiakat főképen abból a célból, hogy a mezőgazdákat a fejőgépek használatával megismertessék. A mezőgazdák örömmel ragadják meg a kínálkozó alkalmat, hogy ismereteiket kibővítsék és uj módszereket sajátítsanak el. Viszont a vasutak is előnyt húznak e vállalkozásokból, amelyek egyelőre mindenesetre nagy kiadásokat okoznak nekik, anélkül, hogy közvetlen ellenszolgáltatást nyújtanának. Mennél magasabb fejlődési fokra emelkedik azonban az illető vidékeken a mezőgazdaság, annál jobban növekszik az áruforgalom és ennek révén a vasutak bőségesen visszakapják, amit a mezőgazdák kiképzésére fordítottak. E mellett a vasúttársaságok vállalkozásának kedvező hatása abban is nyilvánul, hogy az illető vidékek mező- gazdasága fellendülést nyer. Mikor a költő katona. — Mi a neve ? — kérdi az egyik tiszt a napostól. — Csapos! — volt a rövid válasz. — Hogy hivják a születési helyét? — Kapos ! — szólt a baka. — És micsoda most ? — Napos !... A mindennapi kenyérről. Irta és felolvasta : Dr. Sohőber Emil. (Folytatás.) Ezeket előre bocsátva már most könnyű lesz bebizonyítanom, hogy minden levélben s igy a bu- zalevelében is fényes nappal keményítő készül. Itt bemutatom a muskátlinak két levelét. Az egyiket napnak tettem ki, mig a másodiknak közepét vastag papiros szeletkével betakartam, másszóval elfödtem a közepét a napsugaraktól. Aztán mindkét levelet kifőztem borszeszben azért, hogy elhalványodjanak. A borszesz ugyanis kivonja a levél zöldszinét, mely jelen kísérletemnél zavarólag hatott volna. Öntsük már most le e két levelet jód oldattal. Meglepődve láthatják, hogy a napnak kitett levél megkékült, mert keményítő van benne, a fele részben letakart levél nem kékült meg ott ahol le volt takarva annak biztos jeléül, hogy nem volt benne keményítő, ellenben többi, le nem takart része megkékült, mert a napsugarak hatására képződött benne keményítő. Ezen egyszerű kísérlettel tehát minden kétséget kizárólag be lehet bizonyítani, hogy a keményítő képzés helye a levél, általában véve a növénynek minden zöld része, továbbá, hogy a keményítő képzéshez okvetlenül napsugarak is kellenek Nehezebb a bizonyítása annak, hogy a keményítő a levegő szénsavából és a talaj vizéből készül. Bebizonyítható úgy, hogy növényeket tenyésztünk olyan levegőben, melyben szénsav nincs. Persze ez a kísérlet igen körülményes, kényes és itt be sem mutatható, de önként értetődik, hogy a szénsav mentes levegőben tenyésztett növény leveleiben keményítő nincs, annak biztos jeléül, hogy a keményítő képzéshez szénsav szükséges. Könnyebben bizonyítható, hogy a keményítőben megvannak a viz alkatrészei és különösen, hogy megvan benne a szénsavnak legfontosabb alkatrésze
