Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-01-30 / 14. szám
I ' TÉLI ESTEK Ezek közül föltünőbbek: reformátusból katolikus lett Halas, Miskolc, Kézdivásárhely, luteránusból katolikus: Zólyom, Késmárk, Bíbic, Poprád, Szepes- béla, görög-keletiből római katolikus: Újvidék, Lugos. Nagybecskerek, Déva, Vajdahunvad, — ellenben katolikusból izraelita többségű lett Ungvár és és Máramarossziget, katholikusból református Kolozsvár s római katolikusból görög-katholikus : Nagybánya és Gyulafehérvár. A nép, mint időjósló. A mi magyar népünket sok érdekes és jellemző tulajdonsággal áldotta meg az isten, amely tulajdonságok meg különböztetik őt bármely más népektől és nemzetektől. Most népünk időjósló tehetségéről akarunk egyet és mást elmondani. Ugyanis a népnek semmiféle szüksége nincsen komolyabb, hivatottabb időjósokra. Elvégzi ő azt maga is, még pedig alaposap. A nép körében elterjedt időjóslás között legelső helyet foglalja el, amit a januári Szt. Vince napról tart a néphit, azt t. i.: ha a Vince fénylik, megtelik a pince. Ugyancsak a január havában van a Pál napja, a melyre a következő időjóslás illik; Pál fordulása — tél fordulása. Vagy igy is: ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel. A február hónap tele van olyan napokkal, melyek mindegyikére el van a nép látva találós időjóslásokkal. Február 2-án, gyertyaszentelő napján, ameny- nyire besüt a napsugár a hideg pitvarba, annyira hever majd még a hótömeg künn a mezőkön. 22-én Üszögös Péter napján, ha köd borítja el a tájat, üszögös lesz az eleség. Jégtörő Mátyáskor pedig — 24 én — ha kisüt a nap, a fagyokat boritó jégtakaró nemsokára felolvad. No és márciusban, ha hó esik, a vén Gergely haragosan megrázza ősz szakállát. Benedek pedig zsákkal hozza a meleget. Május 12—14-ig vannak az immár nagy neve- vezetességü fagyms szentek, nevezetesen: Szervác, Pongrác, Bonifác, 25-én pedig a fagyos Orbán, mely ha egyszer elmúlt már, nincs mit félnie a gazdának. Junius hó 8-ika, a félelmetes Medárd napja, mely a 40 napig tartó esőzésnek jelenti a kezdetét. Szent János napjától kezdve a vetés gyökere megszakad, amely ezután többé nem nő, csak érik. Julius havába esik a Mérges Margit, az a nap, mely rendszerint óriási zivatarokkal kopogtat be az emberekhez. Augusztus 10-ike, Lőrinc napja pedig tönkreteszi esőjével a zamatos dinnyéket. Szeptemberben van fecskehajtó kisasszony, régi sváb közmondás szerint ugyanis ekkor távoznak el fecskéink idegen, melegebb hazába s csak március 25-ikére térnek meg hozzánk. S novemberben, fehér paripáján, berobog hozzánk Márton, ami azt akarja jelképezni, hogy ekkor kezdődik a havazás. Végre december hónak legnevezetesebb napja Tamás, amelyen rendszerint kezdetét veszi a csikorgó fagy, a csilingelő szánok nesztelen tova- siklása a csillogó havon és a mi népünknek legkedvesebb mulatsága : a disznóölés. VAS AKNA?. Amerikai házasság. Nem a szabadság több Amerikában, hanem az erkölcs kevesebb. Ott sok mindent meg lehet tenni, amit a jobb érzés tilt s amit csak az amerikai gyomor tud bevenni. Gúnyt űznek ott a legszentebb és legkomolyabb dologból is, csupa — szabadságból. Minő ünnepies nagy dolog minálunk például a házasságkötés — s hogy Amerikában micsoda mókát csinálnak belőle, azt hadd mesélje el a következő történet: James Smith derék, szorgalmas és tisztességes legény volt, de a szép Elly atyjának, az öreg John Sharpénak ez nem volt elég. Mikor Smith megkérte az öregtől Elly kezét, kosarat kapott, mert Sharpe gazdag vöt óhajtott magának, Smithnek pedig összes ingatlanai a holdban voltak. Smith felült a paripájára és elvágtatott, de az élesszemü Sharpe észrevette, hogy távozás előtt titkos jelet váltott Ellyvel, amiből az öreg azt következtette, hogy a szerelmesek nem fognak megnyugodni az ő akaratában, hanem megszöknek az éjjel, hogy a városban egybekeljenek az ő akarata nélkül, is. Ebből ugyan semmi sem lesz, gondolta magában Sharpe. Egy olyan vén rókát, mint én vagyok, nem egykönnyen lehet kijátszani. Mindjárt hozzá is látott, hogy a fiatalokat elválaszsza egymástól. Bebutoroztatta a kertben álló házikót, melynek nem volt ablaka, ajtaja is csak egy. Sharpe úgy okoskodott, hogy ha az ajtót bezárja, onnan ugyan meg nem szöktethetik Ellyt, ha csak a házikó falait ki nem feszitik, ami azonban szinte a lehetetlenséggel határos, mert a ház falai az ottani szokás szerint fagerendából voltak összeróva. Elly nagyon megvolt lepelve, mikor estére atyja azt mondotta, hogy a kerti házban rendezett be a számára lakást s ezentúl ott fog aludni. Azonban nem sirt vagy sóhajtozott, hanem azon törte fejét miként hiúsítsa meg az öreg intézkedését. Egyelőre mást nem cselekedhetett, mint hogy bizalmas cselédjét értesítette a tervről s kérte, ha Smith éjféltájban halkan kopogtat ablakán, adja tudtára hollétét. Elly jól sejtette: Smith még az éjjel megállt Elly ablaka alatt s megállapodásuk szerint halkan kopogtatott hármat, amire a cseléd tudtára adta Smithnek a történteket és Elly tartózkodási helyét. Smith leszállt a lóról, odament Elly házikójához s majdnem egy negyedóráig suttogtak halkan. Azután ismét felült lovára, s bevágtatott oly gyorsan, amint csak a ló bírta a városba. Megáit főtisztelendő Black Jeremiás háza lelőtt s becsöngetett. Nem ceremóniázott sokat, hanem előadta látogatásának célját. Rögtön lóra kell ülni és kimenni az öreg Sharpe birtokára s megesketni őt annak leányával, a szép Ellyvel. Az amerikai törvények szerint igy is lehet esküvőt tartani, a pap tehát követte Smithet. Egy óra múlva mindketten ott voltak a kerti házikó előtt. Smith fúrót vett ki a zsebéből s a vas
