Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-01-30 / 14. szám
4 TÉLI ESTÉK tag deszkafalon egy oly vastagságú nyilast fúrt. a melyen Elly keze keresztül férhetett. Azután megkezdődött a szertartás. Elly — kidugta a nyíláson a kezét, melyet Smith megfogott, annak rendje és módja szerint ráhúzta a gyűrűt, a tisztelendő ur elmondta a szokott áldást, azután a fatörzsön kiállította az esketőlevelet, melyet Elly cselédje és Smith legénye írtak alá, mint tanuk. Sharpe rendkívül megvolt lepetve, mikor másnap reggel Smith beállított hozzá két rendőr kíséretében s felmutatta az éjjel kiállított esketőlevelet, a törvény nevében követelte, hogy Ellyt, törvényes nejét adja ki neki. Alig akart hinni füleinek s nem volt képes elgondolni, miként történhetett meg az éjjel az esküvő, mikor Elly oly jól biztonságba volt helyezve. Mikor meghallotta, mi módon történt meg az éjjeli esküvő, felkacagott és rávert Smith vállára: — No fiam, hát a leány a tied, de csak tudd is megőrizni, mert az ördög lakik az ő furfangos fejecskéjében. Eddig szól a- történet. Hogy Smith megtudja-e őrizni a feleségét, az majd később válik el, mert amilyen bolondosán megy Amerikában a házasság- kötés, olyan gyorsan faképnél is hagyják egymást a házastársak. Ha a szép Elly szemet vet egy másik csinos urra, akkor bizonyos, hogy megszökik az urától minden lelkifurdalás nélkül s követi az újabb választottját. * A hónap végén. Különös jelenet játszódott le egy Katrov Péter nevű katonatiszt és egy betörő között. A tisztnél éjnek idején betörtek s amikor a rabló a főhadnagy ruháit összeszedte, az egyik zsebéből a cigaretta-tárca nagy zörejjel a földre esett. A lármára fölébredt a tiszt és nyakon ragadta a betörőt, közben pedig az inasáért kiáltozott, akinek segítségével alaposan elverte az éjszakai látogatót. Csak azután kérdezte meg a betörőtől, hogy miért kereste föl éppen az ó lakását ? — A nyomor kergetett a bűnbe, — rimánkodott a rabló könyek között — két nap óta nem ettem meleg ételt s hideg szobában didergek. Hát azt hiszed, hogy nekem most, a hónap végén jobb dolgom van mint neked'? Nem látod, hogy a pohárban befagyott a viz ? Két nap óta én is hidegen élek. Aztán lefogatta az inassal a rablót s megvizsgálta a zsebeit s mikor tiz frankot talált nála, ujjongva kiáltotta: — Téged az Isten küldött hozzám. Most legalább lesz meleg szobám és forró teám. A rablót aztán kidobták, de megígérte a katonatiszt hogy mihelyt pénze lesz, megadja neki a tiz frankot. * A Niagara viz ereje. Kanada és az Amerikai Egyesült Államok között már megtörtént a törvényes egyezség a Niagara-zuhatag vizi erejének kihasználására nézve. E szerint a törvény szerint az amerikai társaságok másodpercenkint ötszázhatvanat, a kanadai angolok pedig 1.019 köbméter vízmennyiséget vonhatnak el a vízeséstől, a mi megfelel 240.000, illetőleg 432.000 lóerőnek. Tehát a nehány év előtt mintegy millió lóerő-teljesítményre vonatkozó vérmes tervek némileg mérséklődtek. Kanada részére nem igen tettek engedményeket, mert a Niagarából leomló vízmennyiség főképpen a kanadai part mellett rohan el, úgy hogy a kanadaiak amúgy is elsőbbségben vannak, de meg ezek a társaságok is főképpen amerikai pénznagyságok birtokai és a nyert energiát legnagyobbrészt az amerikai oldalon használják el. GAZDÁK VILÁGA, n s S3 Gyenge búzatermésünk okai! Sok igaza van a magyar gazdának, ^amikor a silány búzatermések okául a mostoha időjárási viszonyokat állítja oda, de nincs mindenben igaza. Önmagában, — jobban mondva hibás gazdasági rendszerben is keresse az okokat, mert a helytelenül folytatott gazdálkodás legalább is annyiban járul hozzá a rossz termésekhez, mint a rossz időjárás. Egyik legnagyobb hiba, amit gazdáink elkövetnek, hogy igen sokan még ma sem alkalmaznak tarlóhántást, hanem a tartókat csak késő ősszel ve- tás alá szántják fel. Ennek az eljárásnak — egyebektől eltekintve — az a nagy hátránya van, hogy az augusztusban rendesen beálló szárazság annyira kiszárítja, annyira megkeményiti a talajt, hogy azt felszántani nem lehet s ennek következtében meg kell várni az őszi esőzéseket, hogy a vetésre valamennyire is elő lehessen készíteni a talajt, a nagyon elkésett vetés pedig már jó termést nem adhat. Ha ellenben a tarlót lárcsás boronával feltörjük, avagy ennek híján eke segélyével vékonyan leszántjuk azonnal aratás után, akkor egyrészt a hajcsővesség megszakításával több viz marad a talajban, tehát legalább némi nedvességet megtart az, másrészt az őszi szántás szárazság esetén is könnyen végezhető az össze nem tömődött talajon s igy idejében vethetünk, ami már magában véve is biztosítja a jobb termést. Ne kísérletezzünk külföldi búzákkal, mert a magyar búza egyrészt jobban tűri a szárazságot, másrészt késői vetés esetén tavasszal legjobban bok- rosodik s legkorábban érik be, ami rendkívül fontos dolog, különösen az alföldön, ahol junius végén oly nagy hőség szokott beállani, hogy a későn érő búza ennek következtében összetöpörödik, megszorul. — Azonban használjunk tiszta egészséges vetőmagot s ne sajnáljuk időközönként a magcserére némi áldozatot hozni. — Különösen pedig abban az esetben, ha bármi oknál fogva csak későn tudunk vetni, ne sajnáljuk a vetőmagot, vessünk sűrűén, mert a ritka vetés sanyarú viszonyok között jobban bokrosodik ugyan, de későn érik s korai forróság esetén ocsut terem. Egy további nagy hiba, hogy a kikelt búza ápolására a magyar gazda nagyon kevés súlyt fektet s pl. búzáját még az esetben sem gyomlálja tavasszal, ha az nagyon gyomos. Pedig különösen a gyenge vetés; nem képes a gyomokkal megbirkózni s egy-két métermázsával bizonyosan kevesebb termést ad, mintha idejében meglett volna gyomlálva, miáltal nemcsak a beárnyékolástól mentettük volna meg, de attól is, hogy a gyom a talaj tápláló anyagát elszívja. Végül még egy nagyon fontos dolog van, amit figyelmen kívül hagyni nem szabad s ez a trágyázás kérdése. Ha minden munkáját jól megadtuk is a talajnak, mégsem adhat az jó termést, ha nincsen kellő trágyaerőben. S mert a közvetlen istálló-trágyában a buzavetés megdől, a legmelegebben ajánlható, hogy közvetlenül a vetőszántás előtt 150 kgr.
