Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-12-04 / 6. szám
TÉLI ESTÉK o B GAZDÁK VILÁGA. B A dinamit a földmiveléaügyi szolgálatban. Az emberek már ezredek óta művelik a földét, hogy termőerejét fölhasználják. Eddig a földmegművelését kezük munkájával végezték. A földmunka nagyjában ma is olyan, a milyen a legrégibb őskorában volt, csak az egyes eszközök változtak. Most azonban előállott egy amerikai ember, és azt hirdeti, hogy botorság az eddigi módszer: ugyanazt a célt sokkal könnyebben el lehet érni. A földművelésnek egyik legfontosabb része a szántás, hogy az alsó rétegek fölszinre kerüljenek és igy a nappal érintkezésbe juthassanak. Miért ne lehetetne ezt dinamittal elérni, a mely azután teljesen megforgatná a földet: teljesen uj réteg kerülne ezáltal felül. Cadwell Henry, az ujitó, állítólag már figyelemreméltó eredményt ért el a módszerével. Két kis földrészén, a hol különféle veteményeket termesztett, már évek óta silány volt a termés. A mikor azután a földet dinamittal fölforgatta, bámulatosan bő termés lett. Azután nagyobb táblákon is folytatta kísérleteit és most is kedvező lett az eredmény. Az eljárás gyors, egyszerű és olcsó. Nem kell hozzá más, mint a patronokat megfelelő távolságban egy méternyi mélységben a földbe ásni és gyujtózsinórral összekötni, a gyujtózsinór által fölrobbantott dinamitpatrónok elvégzik a többit. Lehet, hogy az amerikai módszer hamarosan el fog terjedni. A haszna mindenesetre meglesz, azonban lesznek majd kellemetlen következményei is. Nem lehetetlen, hogy vadászok, költők, természetrajongók, festők vagy sétálók, a kik a szabad természetben akarnak gyönyörködni vagy ihletet szerezni, egyszerre csak azon veszik magukat észre, hogy a levegőbe repülnek. Azért tehát majd ily táblákat fogunk valamikor olvasni: — Vigyázat! Itt a földet művelik! Az e helyen való járás veszedelmes! Milyen babot tegyünk el ültetésre ? Az ültetés sikere, valamint as egészséges fejlődő babnövény élet attól függ, vájjon jól kifejlődött, duzzadt és sima felületű babszemeket tettünk el ültetésre. Ha ráncos fejletlen a mag, akkor az ültetésre nem szabad használni. De még arra is kell ügyelni, hogy az ültetésre szánt mag teljesen szárazon kerüljön a zsákba vagy kosárba, mert különben nemcsak penészt kap, hanem csirázóképességét veszti a rajta élősködő penészgombától. Azért célszerű az eltevés előtt jól kiválogatni a szemeket, mert a fejletlen rósz szem télen át elrontja a jót is. A zsizsikbogár és egyéb magpusztitó először a gyengébb ráncosabb szemet hamarább rontja meg, mint a teljesen száraz kemény magot. Azonban ha ezt elemésztette, akkor átmegy a jóra is. De ha mind jól kifejlődött a szem és jól meg van szárítva, a rovarok se bántják egy- könyen. A burgonya célszerű eltartása. A jó eltartási módnál fődolog, hogy a burgonya ne csírázzék. A csirázási folyamat, az élet ébredése, különféle tényezőtől függ, leginkább a nedvességtől és melegségtől. Ha tehát ezt visza akarjuk tartani, elsősorban e két tényezővel kell számolnunk, azokat lehetőleg kiküszöbölni vagy hatásukat csökkenteni. A kokszládába rakott burgonya alul fris levegőt kap, mig a meleg levegő felül elszáll. A nedvesség s viz pára, mely a levegőben foglaltatik elszáll. Ha tehát oly ládába, melyben alul egy tenyérnyi koksz van, egy méter magasságnyira burgonyát rakunk, a burgonya sokáig lesz eltartható. A koksz mogyoró- nagyságú darabokba törhető. Erre a burgonyát rárakjuk egy méter magasságban. Az igy elraktározott burgonya akár évig is eláll. A kokszból kifejlődő kénsav a csirázási folyamatot hátráltatja. És ebben rejlik a burgonya tartóssága. EB eb BE HÁZIASSZONY. ■■■ Nőkről — a nőknek. — A tanult leány és a házias leány. — Egy magyar svéd utas leírván egyik fővárosi újságban éleményeit — tapasztalatainak sokaságából engem ez a pont ragadott meg. — Ahány svéd nőt megismertem, háziasnak és jó gazdasszonynak Ítéltem. A svéd nő ugyanis, ha rendes iskoláját befejezte és felsőbb műveltséget akar szerezni — felsőbb népiskolába lép. Itt a társadalom minden rétégéből való leány megszerezheti azt magának. — De ezzel az iskolázással nem vonja ki magát a házi, alacsonyabb munkából. Hanem ezzel a tudással, neveléssel is visszatér házias, gazdasági életéhez. Legyen az földmivelési vagy ipari munka, foglalkozás. No, mikor ezeket a sorokat olvastam, szinte felugrottam Íróasztalomtól. Láz fogott el... mert a mi leányainkra, a mi földmives, iparos és úri leányok átkos nevelési rendszerére kellett okvetlenül gondolnom. Hogy is van csak nálunk ? Akár a kis gazdának, akár az iparosnak, kereskedőnek vagy más családoknak leányai bekukkan- nak a polgári vagy pláne felsőbb iskolákba: már a nő kiesik, teljesen kilép a házias, nőies, a más foglalkozások köréből, világából. Ő már tudós, tanult kisasszonnyá lesz, a ki a házi, egyszerűbb munkától teljesen elbúcsúzik. Mert ő már címzetes felsőbb kisasszony. (A cime megvan, de bezzeg a megélhetési módja sehol sincs.) Egyszerű szülők, családok leányai helyett ma sok tűzhelyen a jó mama, a régi világ jó asszonya végzi a házi teendőket. A felsőbb kisasszony meg várja a felsőbb foglalkozást, a mi címéhez illik. És várja a felsőbb urfikat, a kik az ő kvalifikációjához — méltók. Nálunk a leányok felsőbb oktatása arra a sínekre tévedt, a melyek a leányt messze elvisszik az egyszerűségtől, a háziasszonyságtól, a főzéstől, sütéstől. A házi foglalkozásoktól. Pedig tessenek elhinni, hogy ... felsőbb műveltség ide, szerelem oda: dolgozni, főzni, takarítani, gyermekeinkkel foglalkozni — muszáj! És ennek a munkának gyakorolása, tudása, szeretete még mindig legbiztosabb tőkéje maradt a magyar nőnek is. A felsőbb oktatás adja meg a léleknek magasabb kívánalmait. Ezek pedig igen jól megférnek a háziassággal és munkaszeretettel. Bcrp.
