Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-12-04 / 6. szám
4 TÉLI ESTÉK Mikor aztán kiment az apa, a kis leány keservesen zokogva igv szólt anyjához. — Mama, vetkeztess le engem. Az anya megütődött. — Miért, kis leányom ? hiszen neked mindjárt menned kell áldozni. A gyermek alig tudott tovább beszélni a ful- doklástól: — Nekem nem lehet most már áldozni — mondá szaggatottan — az én apám nagyon megbántotta a jó Istent, az most már nem jöhet az én szivembe. És a gyermeknek hiába volt minden beszéd' hogy hát nem ő bántotta meg a jó Istent, de az apa; a megbotránkozott gyermeki szív nem volt képes elnyomni félelmét, hogy ő is éppen olyan bűnös, mert gyermeke a káromló apának. Az apa is bejött, egészen lecsendesedve, ő is kérőre fogta a dolgot és elmondotta, milyen kárt tettek neki a cselédei. A gyermek nem akart mozdulni, mert ő már ma nem veheti magához a jó Istent. Végre az apa a tisztelendő úrhoz futott, azt hívta engesztelőnek A tisztelendő ur is csak nagysokára nyugtathatta meg a gyermeket s ugyancsak fáradságába került, mig a templomba elindultak. Nem is káromkodott azóta az Erzsiké apja. Spektator. Falusi zsarolás. — Hódmezővásárhelyről írják, hogy az egyik lakhati gazdálkodó lakására beállított egy torzonborz férfiú. Nagyon rongyos volt, cafatokban lógott le róla a ruha, az arca pedig meg volt dagadva, de csak egyik felöl. — A gazdát keresem, — mondta a cselédnek. — Melyiket? — Hát hány van ? — Kettő! Fiatal és öreg. — Hát... persze, hogy az öreget keresem, a fiatal nincs is itthon. — Bizony az nincs, kiment még hajnalban a tanyára. — Tudom, csak hívja az öreg gazdát. A cseléd bement, pár perc múlva kijött az öreg gazda ; megtermett, jó arcú magyar ember. Ránéz az emberre, egyet pödör a bajuszán s megkérdi: — No, mi baj van hé ? — Nem látja ? — Nem én! Tán, hogy hízol félarcra? — Az a, hízok ám, de ezt a fia csinálta. — A fiam ? — Igen, a fia, egy társával az éjszaka megtámadtak és kegyetlenül eltángáltak. — És mit akarsz most ? — Hát azt szeretném tudni, hogy mit gondol a gazd- uram a feljelentés felől. — Fel akarod jelenteni ? — Hát úgy gondolom, hogy kiegyezhetnénk. — Mennyibe ? — Száz koronába. A gazda gondolkozott egy pár percig, azután kifizette a száz koronát. Pár nap múlva hazajött a fia a tanyáról, rögtön elővette s elmondta, hogy száz koronát fizetett a pofonokért. — De hiszen én senkit se bántottam — mondta a fiú. — Vasárnap éjszaka ! — Este lefeküdtem, hajnalba kimentem. Az öreg gazda kikérdezte a cselédeket, azok is azt mondották, akkor tűnt azután ki, hogy csalás történt az állítólagos pofonokkal. H ■ AMERIKA. S ■ Dl Bi B Kivándorlók figyelmébe. Az utóbbi időben többször ajánlottuk ít kivándorlók figyelmébe, hogy ne utazzanak Amerikába tekintet nélkül arra, hogy mit követel meg az Amerikába bevándorolni akaróktól maga Amerika. S rámutattunk különösen arra, hogy Williams, a jelenlegi bevándorlási főnök a newyorki kikötőben, igen határozottan végrehajtja az 1909-ben módosított törvény 2. szakaszának amaz intézkedését, amely szerint visszautasítandó minden 16 éven alul levő gyermek, aki egyik szülő, vagy mindkettő nélkül érkezik Amerikába. A figyelmeztetések dacára sem szűnnek meg a magyar szülők 16 éven aluli gyermekeiket rokonaikhoz kiküldeni s őket a visszaküldés kellemetlenségeinek kitenni. A brémai Kronprincessin Cecilie második osztályán érkezett Newyorkba november 8-án a 9 éves Silberkraus Kornélia, a gömörmegyei Putnokról és pedig nagybátyjával, aki Elisabethen, N. J. lakik, jó módú ember. A hajóról a kis leányt Ellis-Izlandra vitték s a vizsgáló bizottság a leánykát kizárta. Az amerikai nagybácsi elmondta a szigeten, hogy a leányka anyja egv tűzvésznek esett áldozatul, apja szegény ember, tehát ő és a felesége akar a gyermekről gondoskodni. A bizottság ennek dacára kimondta a gyermek visszautasítását. Mr. Wolff, a nagybácsi, a newyorki magyar menházra bízta az ügynek Washingtonba való fellebezését. Ez a szomorú példa is eléggé bizonyítja, hogy még akkor is megkockáztatott dolog gyermekeket küldeni ki Amerikába, ha azoknak ott jó módú rokonaik vannak. A kis Silberkraus Kornélia sorsa most az amerikai kereskedelmi miniszter kezében van. mert a törvény őt feljogosítja kivételes esetekben az ilyen, szüleik nélkül érkező gyermekeket is bebocsátani. — A newarki tüzkatasztrófa. A newarki Paper Box Company gyárában a tűz olyan gyorsan terjedt, hogy a mikor a tűzoltók megérkeztek, már csak óriási lángtengert találtak. Az alsó emeleten dolgozó leányok meg tudtak menekülni, de a harmadik és negyedik emeleten lévők útját a tűz teljesen elvágta. Ezeken az emeleteken borzalmas jelenetek voltak. A leányok a lángoló termekben az ablakokhoz rohantak s le akartak ugrani az utca kövezetére. Az emberek és a tüzoltük, a kik létrákat kezdtek a falnak támasztani és hálókat bontottak szét, jelekkel is figyelmeztették őket, hogy még maradjanak, mert meg fogják őket menteni. De a szerencsétlen teremtések az előtt a borzalmas választás előtt állottak, hogy vagy elégnek, vagy megkockáztatják a veszedelmes ugrást és sokan közölök leugrottak és összetört tagokkal halva terültek el az utca kövezetén. Huszonöt veszedelmesen megsérült leányt kórházba szállítottak, a tűzoltók a gyár romjai között tizenkét holttestet találtak, ezenkívül még huszonöt leány hiányzik. ügy látszik, hogy ezek még az elégett gyár romjai között vannak. Az elpusztultak között igen sok magyar és tót munkás van. Régi, de jóizii mondás ... Milyennek kell lenni a jó bornak f Legyen ó és hamisítatlan, mint a katholikus hit. Syakas. mint a kálomista, színes, mint a lutheránus és — kereszteletlen, mint a zsidó.
