Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-01-16 / 12. szám
TÉLI ESTÉK 3 amerikai felfogás az. hogy legjobb bevándorlási anyagot az éjszakeurópai nemzetek adják s legrosszabbat Ázsia és a Balkán. A magyarokról eddig nagyon különbözők voltak a nézetek, bár Rooseveltnek ismeretes, [sőt tüntető magyarbarátsága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyarságot jobb szemmel nézze az amerikai közvélemény. Most aztán, egy newyorki tudósító szerint, szinte feltűnő egymásutánban következnek olyan látogatások és kijelentések igen előkelő helyekről, amelyek valósággal hizelgőek a magyarságra nézve. (Szomorú hízelgés. Szerk.) December elején sikerült magyar vásárt rendezett a new-yorki plébános, Kovács Lajos és a megnyitásra eljött Farley érsek helyetteseként Lavelle püspök, aki remek angol beszédet intézett az ezernyi magyarsághoz. S a püspök kitért az idegenellenes áramlatokra, elitélte azokat és kiemelte, hogy az amerikai főpapság igenis a legjobb, a legkívánatosabb elemnek ismeri a magyarságot. (Elég baj az nekünk. Szerk.) Majd megemlékezett Farley érseknek az idei nyáron Budapesten tett látogatásáról, ott szerzett kitűnő benyomásairól és Vaszary hercegprímás magas egyéniségéről. December 14-én Gaynor, New-York város uj mayorja, jelent meg a magyar republikánusok által a Café Boulevardban rendezett fényes estélyen és Kossuthról és a magyar nemzet nagy múltjáról megemlékezvén, olyan hízelgő nyilatkozatokat tett a newyorki magyarságra nézve, amelyek igazán kellemesen hatottak a rengeteg hatalmú s zárkózott természetű férfiú ajakáról. Megjegyzendő, hogy az amerikai közvélemény szerint az elnök után a newyorki mayor a »legnagyobb ur« Amerikában. S talán ugyanazon napon, melyen Gaynor megjelent a magyar demokraták közt, érkezett meg Taft elnöknek szívélyes hangú levele a magyar republikánus klubhoz, melyben megígéri, hogy a téli hónapoknak egyik általa később megjelölendő napján megjelenik a klub egy estélyén. ■ ■ vasárnap, bb Édes anyám nagy a bajom... Édes anyám nagy a bajom énnékem Az orsómat mind hiába pergetem, Pergetem elejtem, Pergetem efejtem. Tudja Isten az eszem hol felejtem. De rossz orsót vett anyám a vásáron Minden este tízszer-hússzor kiváltom; Megint csak elejtem, ' Megint csak elejtem, Tudja Isten az eszem hol felejtem! Fosa Lajos * Házasság. Az antilop meg akart házasodni és elment az öreg elefánthoz, akinek kiterjedt házasságközvetitő- irodája volt. Az elefánt egy jó házból való fiatal tevét ajánlott az antilopnak és minthogy ez nem idegenkedett az ötlettől, csakhamar megtörtént a találkozás a sivatag egyik népszerű cukrászdájában. Az egyik asztalnál az antilop ült az elenfánttal, a másiknál a fiatal teve a mamájával. Az antilop azonban nem volt túlságosan elragadtatva. — Olyan képe van, mint egy birkának, — mondta némi szemlélődés után. Majd hozzátette: — A termete idomtalan. A pofája szőrös. A nyaka rettenetes. A négy patája irtózatos. Az elefánt hallgatott. Az antilop pedig panaszosan jegyezte meg: — Azonkívül két nagy, csúnya púpja is van. — Hát semmi hibája se legyen ? — fakadt ki mérgesen a türelemvesztett elefánt. Heltai Jenő. * Lakodalmi babonák. A menyasszony kelengyéjébe nem jó guzsaly, adni, nehogy a férje verje vele. Mig a mennyasszonyt koszoruzzák, famozsáron ül; mihelyt föláll, a nyoszolyólányok vetekedve igyekeznek a mozsárra ülni, a melyiknek sikerül, legközelebb férjhez megy. Ha a menyasszony uralkodni akar férje fölött, eskütétel alatt a (templomban) mondja háromszor magában; legyen az én akaratom; vagy én a fejsze te a tuskó; vagy lépjen a vőlegény lábára. Ha a mennyasszony koszorújára hó esik, szerencsétlen lesz; ha eső, tálakat szeretett nyalni. Az ilyenek házasélete szerencsés lesz. Ha esküvő napján nap süt, annjit jelent, hogy a menyasszony jól mosta a fazekakat. Mikor a fiatal házaspár haza jön az esküvőről, egy-egy kanál mézet kap a főzőasszonyoktól, hogy élete édes legyen. Mikor a mennyasszony esküvőre megy hóna alatt kalácsot szőrit, a templomból kijövet megkínálja vele a nyoszolyólányokat. sőt fiatal özvegyeket is, hogy főkötő alá kerüljenek. Az esketés alatt a menyasszony nászasszonya három csomót köt egy pántlikára, melyet a menyasszony hordott, hogy a férje ne igyék, ne dohányozzék és másokat ne szeressen. Mikor a mennyasszony dunnáit töltik, bele tesznek pénzt, kenyérhajat, gabonamagot, almafahajtást, acélt és petrezselymet, hogy semmiféle boszorkányság ne árthasson meg neki. Esküvő alkalmával, mikor offerára mennek, a menyasszony pénzt kér a vőlegénytől, hogy a házaséletben ő rendelkezzék a pénzzel. A mely fiút megrugják a lakodalmas házban, az soha sem fog nősülni. Ha a násznép összeveszekszik, a házástarsak is sokat fognak veszekedni. Ha a menyasszony kelengyéjét idegen ember és nem vérrokona tenné le a szekérről, csakhamar elhidegülne tőle a férje. * Mindezen babonák persze sem boldoggá, sem boldogtalanná nem teszik a házas életet. A házas élet boldogságát nem ilyen babonákban kell keresni.
