Téli Esték, 1909 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1909-12-25 / 9-10. szám
XII. évfolyam. Szatmár, 1909 december 25. Q—Iq szám. V KERESZTÉNY CSALÁDOK LAPJA "»JWetöfr szerkesztő és kiadétulajilonís BODIÁRJKÁSPÁR Szerkesztőség és kiadóhivatal,:' Szatmár, Arany János-u. 17. sz Megjelenik minden vasárnap, Előfizetési ára 4 hónapra Irta: O^suilátlx József g-róf. A mi századunk büszkén valja, hogy ő a szocializmus százada. Úgy TS’^rrrrAy elmúlt század egy nagy, de kényes, sőt félemletes örökséget hagyott a büszke XX. század számára. Egy újkori gordiusi csomót, melyet ennek a századnak kellene megoldani. A szociális kérdés ez. Telítve van vele a levegő Fent és lent egyaránt. Halljuk az ajkakról. Olvassuk az újságokból. És a könyvpiacnak is legsűrűbb és legdivatosabb árucikke: a szociális kérdés. Régi tapasztalat, hogy minden kornak meg van a maga divatos eszméje. Egyik század eltemeti ezeket az eszméket. A másik feltámasztja. Egyik kor a másik kor vállain emeli fel a maga meg nem oldott kérdéseit. És való igaz, hogy semmi uj nincs a nap alatt. Minden eszmének, minden tannak, majd minden kérdésnek magvát, csiráját már századokkal előbb feltalálhatjuk a társadalom talajában. Csak ki kell ásni, fel kell kutatni. Az az eszme, az a kérdés, mit ma szocializmus néven ismer az uj kori társadalom, nagyon régi. Régibb talán, mint bármely más kérdés, eszme, áramlat. És gyakorlatibb. Hiszen az igazi, a boldogító, a legnagyobb eszméket és legigazságosabb elveket magába foglaló szocializmus első megnyilvánulását, lángra lobbanását ott pillanthatjuk meg a bethlehemi jászolnál. Ott gyűlt ki először a szeretet tüze, mely melegséget áraszt a társadalom minden reiegében. Ott nyílt ölelésre az első kar, mely egy Atyának gyermekeit egyformán szorítja keblére a megváltás nagy eszméje, és tanítása nevében. Ott, annál a bölcsőnél egyesültek királyok, gazdagság, szegénység, nép és értelmiség. Onnan terjedt szerte-szét a világba az igazi szabadság, testvériség és egyenlőség. Az első karácsony volt tehát az igazi szocializmus bölcsője. Az első gyökér, melyből ennek a kérdésnek szikéi kisarjadóznak, és ma is hatalmas törzseket növelnek. És bár idővel, különösen századunkban, ezen a gyökérén vad hajtások nőttek és nőnek: nincs reá eset, hogy máson, mint ezen a gyökérén meglehessen nemesíteni, áldások forrásává tenni a szociális kérdésnek — ha nem is teljes megoldását, — de megnyugtató rendezését. Társadalmunkban nincs egyetlen ünnep, mely az emberek lelkét ma is úgy betöltené, mint a szent karácsony ünnepe. — Az első karácsony fénye dereng közöttünk ez ünnepen. Mintha az emberek ezeken a napokon összeforrnának. Mintha láttatni akarná ez az ünnep : minő szép, minő isteniesen magasztos a lelkek emelkedettsége, a szivek lecsen- í desedése, a társadalmi osztályok közeledése. j£^.z első fea-rá-csoxi3r.
