Téli Esték, 1909 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1909-10-31 / 1. szám
TÉLI ESTÉK 5 GAZDÁK VILÁGA. Tanácsok a sertéshizlalásra. A mi mindenekelőtt az ólat illeti, annak feltétlenül tisztának és száraznak kell lenni; ne legyen túlmeleg, sem túlhideg és jól szellőzött legyen: A A túlságos hideg ólban a sertés több táplálékot fogyaszt el, anélkül, hogy ezáltal zsir- és husszolgálta- tásuk megfelelően növekednék, mert az eleségtöbblet a fokozott meleg előállítására és az anyagcserére for- dittatik. Ezzel szemben túlmeleg ólban tulkeveset esznek az állatok és ennek folytán keveset is gyarapodnak. Mindezekből az következik, hogy alkalmatlan ólhőmérséklet esetén sok eleséget pazarolunk el, mig megfelelő hőmérséklet esetén sok eleséget takarítunk meg. Hogy a disznó étvágyát fenntartsuk és fokozzuk, ajánlatos minden disznónak naponta kétmaréknyi sózott zabot adni. A zabot két napra edénybe helyezzük, minden zabréteg közé vékony sóréteget szórunk, erre, miután kezünkkel benyomkodtuk, kevés vizet öntünk. Legyünk figyelemmel arra, hogy a zab erősen felduzzad, miért is az edényt nem szabad egészen zabbal és sóval teletölteni. Minthogy a sertés tudvalevőleg nagyon mohón fal és sokszor nem rágja meg eléggé az eleséget, azért táplálékát azonban olyformán előkészített alakban adjuk, hogy ezzel rágásra kényszeritsük az állatot, hogy az eleség jól átkeveredjék a nyálkával és igy köny- nyebben emészthetővé váljék. A hig vizes eleség, révén a disznó arra kényszerül, hogy több vizet fo- gyaszszon, mint amennyi hasznára válik mert a sok viz túlságosan felhígítja a gyomornedvet és annak hatását csökkenti. Csak a burgonyát és polyvát kell párolni, a soványtejet az esetleges betegségi csirák megölése céljából pasztőrizálni kell; ezzel szemben az összes erőtakarmányokat a rozs-kor kivételével, amelyet forrón le kell párolni, ne pároljuk mert ezzel az értékes anyagoknak, a fehérjéknek emészthetőségét nagyon megváltoztatjuk, sőt tartós forrázás esetén teljesen meg is szüntetjük. Ahol a szalonnadisznókat nem tudjuk különös előnyösen értékesíteni és igy a husdisznók tenyésztésére vagyunk utalva, vegyük figyelembe, hogy a közönség ma jobban szereti a húsos, mint a zsíros szalonét. Gyorsan növő, könnyű testalkatú disznóknál megkezdjük a hizlalást, mihelyt a malacok le vannak szoktatva. Ha száraz- vagy kövértejjel, sóval és nehéz erőtakarmánnyal (kukoricát is beleértve) tápláljuk, akkor a disznó 7—8 hónap múlva mintegy 90—100 kg. élősulyu lesz és elsőrendű húst fog szolgáltatni. Tövisek és virágok. Az egész ország lázban van a repülő ember sárkánya mián. Nem csuda. ’Iszen csudás valami is a levegő bősének találmánya. Meg hizeleg is a magyarnak, hogy Rákos mezején hasitja végig először a levegőt Blériot, ez a szürke francia mérnök. Mondja is az én urambátyám, hogy már nem huncut a német, mert lefőzte a francia — furfangos esze. * Ezt a franciát elnevezte a nép sárkányos embernek. Vannak pedig már nálunk sárkányos asszonyok is. Voltak mindig. De az újabb korban már egészen máskép — akarnak repülni. A minap egy válási per folyt az x... i törvényszéknél. A férj keserűen panaszkodott, hogy az asszony egyáltalában semmit sem akar dolgozni. — Nem hát, tette az asszony csípőjére kezeit. Én — úgymond, nem azért mentem férjhez, hogy dolgozzam. Akkor otthon is maradhattam volna. — Hát miért, kérdezi a biró elámulva. — Azért, hogy a férjem tartson el. No lám, hát nálunk ilyen sárkányos asszonyok is akadnak már. Akik minden áron — repülni akarnak. Fillánk. HÁZIASSZONY. A leves habját sok gazdasszony leszedi, nem is sejtvén, hogy ekként a levest legértékesebb fehérje- tartalmától fosztja meg. Igaz ugyan, hogy szemre tetszetős, nem zavaros húslevest, ha az ember hideg vízbe teszi főzni a húst, másként mint a hab leszedésével készíteni nem lehet, de tapasztaltabb szakácsnő úgy segít ezen, hogy a habot főzés közben folyton a lébe keveri, igy az abban nagy részben eloszlik s ülepedés után a feltálálalandó leves elég tiszta, ám táplálóbb is. A tojás sárgájának a szinéről. Tudjuk hogy a tojás sárgájának a színe nem egyforma; egyiké egészen halvány, a másiké pedig sötétsárga néha majdnem fekete. Ez pedig csupán a táplálék minőségétől függ. Ha a baromfit gabonanemüekkel vagy burgonyával etetjük, akkor a tojássárga sápadt sárga szinü lesz; ellenben ha füvet s rovarokat is kaphatnak, akkor a tojás szép sárga vagy narancsszint kap. Azt is tapasztalták, hogy a tojássárgája a makktól egészen fekete szinü lesz, anélkül, hogy azért az ize is megromlanék. Oh ások az élelmes gyermekeit! A tanító ur kérdezi Jóskát: — Ha valaki például egy almát adna neked, mit mondanál ? — Igenis azt mondanám, hogy adjon még egyet. A Jóska fiú ugyanis izraelita volt. E6YEOL-MÍSRÓL. A kígyó és a gyermek. Mehádiával szomszédos helységben történt a következő érdekes eset: Popescu Juon jobb módú román gazda felesége kétéves kis gyermekét reggelenkint az eresz alatti folyosón szokta hagyni addig, amig ő az udvaron és kertben körülnézett. Hogy a gyermek csendben maradjon, rendesen ekkor adta neki a csésze tejet. így tett a napokban is. Mikor dolgát végezve vissza ment a gyermekéhez, azt látta, hogy a gyermek csészéjéből egy jól megnőtt vipera issza a tejet. Az ijedtség megnémitotta az anyát. Meg sem mert mozdulni, nehogy a vipera gyermekét megmarja, de a rémülettől talán egy lépést sem birt volna tenni. Rémülete annál nagyobb volt, mert gyermeke a kezében levő kiskanállal, becézgető szavak kíséretében gyengéden simogatta a mérges kigyó fejét, amely azonban a becézgetéssel nem igen törődött. Majdnem egy percig bámulta az anya a rettenetes jelenetet. Végre a kigyó kiemelte fejét a csészéből s az udvaron gyors siklással eltűnt. Az anya ekkor segítségért kiáltott. Az elősiető emberek segítségével sikerült hosszabb keresés után a kígyót megtalálni és agyonütni. Mikor a gyermek megtudta, mit csináltak az emberek. sírva fakadt s elmondta, hogy a kigyó már két hete, hogy minden reggel eljön hozzá és segít neki a tejet elfogyasztani.
