Tárogató, 1947-1948 (10. évfolyam, 3-10. szám)
1947-11-01 / 5. szám
TÁROGATÓ 7 KANADA UJ JELENTŐSÉGE. Kanada sok tekintetben rendkívül jelentős az egész világ sorsa szempontjából. Az urániuma a legnagyobb tömegű; a gabona termése óriási méretű; platinában annyit produkált, hogy ő szállította le a platina árát az aranyéra; a rádium árát is Kanada szállította le az eredeti ára egy ötödére; és sok más. A legújabb az, hogy a repülés szempontjából Kanada lesz a világ légi útjainak a keresztezése abban a pillanatban, amint a Newfoundland-del való egyesülése létrejön. Amint Newfoundland belép a kanadai szövetségbe, Kanada uj légi bázisokat kap: Gander, Botwood, Torbay magában Newfoundlandben s a labradori hatalmas Goose Bay lesznek kanadai bázisok. Kanadának magának is van elég repülőbázisa, amelyekről át lehet repülni az Egyesült Államokba; a háború alatt a nyugatkanadai és északnyugati területi bázisokról Oroszországba repültek. Már készülnék tervek arra nézve, hogy a Csendes Óceánon átrepüljenek Nyugat- Kanadából. Gander igazi nemzetközi bázis, amelyet angol, francia, skandináviai és hollandiai repülők használnak a gépük újra töltésére. A háború alatt Ganderből és Gooseból vitték át a bombázókat Angliába. Newfoundlandnek még két repülőbázisa van, amelyeket jelenleg az Egyesült Államok bérel védelmi célokból. Érdekes, hogy Newfoundlandnek nincs repülőgépe; a fiatalsága a kanadai repülő osztagokban teljesített szolgálatot. Nem is költöttek a bázisaikra, Kanada fektetett beléjük 15 millió dollárt s a háború végeztével egy millióért odaadta Newfoundlandnek s csupán bérlőnek maradt meg. NAGY TALÁLMÁNYOK. A szövőgép — Edmund Cartwright (angol pap, feltaláló és költő, 1743-ban született s 80 éves korában halt meg, a szövőgépét 42 éves korában szerkesztette.) A varrógép — Elias Howe (amerikai, órás alkalmazott, 1819-ben született s 48 évse korában halt meg. A varrógépjét 26 éves korában állította ki.) A gyapot-tisztitó — Eli Whitney (A- merikai, 1765-1825, 29 éves korában kapta a gépje patentját, amely nem jövedelmezett neki a sok pörösködése miatt, de a fegyvergyártása bőven hozott pénzt. A gőzhajó — Robert Fulton (amerikai feltaláló, mérnök és művész, 1765- 1815, az első gőzhajó neve Clermont volt s a dátuma 1806.) A vasút — George Stephenson (angol mérnök, 1781-1848, a Rocket gözmozdony Manchester és Liverpool között közlekedett.) A Írógép — Christopher Latham Sholes (amerikai, a feltalálás ideje 1867, Remington gyártotta s piacra helyezte.) A linotype (szedőgép) — Ottmar Mergenthaler (németországi születésű amerikai, 1854-99, a szedőgépét 1885-ben patentirozták.) A rádió — Maxwell, Hertz, Popov. (Nem Marconi, amint azt a hirdetésektől elbolonditott világ hiszi. Clerc Maxwell angol fizikus elméletileg bizonyította be az elektromos hullámzást; Hertz, német fizikus gyakorlatilag, kísérleti utón bizonyította be a létüket s aztán-hogy egy kiváló orosz fizikust idézzünk, Daniel Chwolsont — már nem volt hátra semmi feltalálnivaló, a rádiót csak össze kellett állítani. Ezt első ízben A. S. Popov orosz középiskolai tanár csinálta meg, de nem dicsekedett vele, mert — amint ugyancsak Chwolson mondta — nem volt mivel .dicsekedni tudományos szempontból. De az ügyes talián, Marconi, agyonreklá
